Új irányelvek: változik a táplálkozási piramis?

Az Európai Bizottság kérésére az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA), a meglévő bizonyítékok és az elmúlt években közzétett nemzeti és nemzetközi ajánlások figyelembe vételével átdolgozza az 1993-ban kiadott európai étrendi referencia értékekre vonatkozó ajánlásokat. Az étrendi referencia értékek a tápanyagok bevitelének az optimális mértékét jelentik, amely egy egészséges életmód részét képezve hozzájárul a megfelelő egészségi állapothoz. A megújult referencia értékek olyan európai táplálkozási irányelvekkel szolgálnak majd, amelyek az élelmiszerek címkézésének vagy a népegészségügyi célpontok kijelölésének alapját képezhetik.

Az EFSA Diétás Termékek, Táplálkozás és Allergia Bizottsága jelenleg a szénhidrátok, az élelmi rostok, a zsírok, valamint a víz fogyasztására vonatkozó referencia értékeket készítette el. Az ezekre vonatkozó európai ajánlást a tagállamokkal, a tudományos közösségekkel, valamint az egyéb érintett szervekkel történő alapos konzultációt követően bocsájtották ki, hogy a legérthetőbb, a legfrissebb és a legátfogóbb információkkal szolgáljon az európai döntéshozóknak - ismertette az új tudnivalókat a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevele.

Előtérben a krónikus betegségek megelőzése
Az egyre növekvő tendenciát mutató krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, a csontritkulás, a szív- és érrendszeri-, illetve a rákos betegségek és a helytelen táplálkozás kapcsolata mindenki számára világossá vált az elmúlt években. Az átdolgozott referencia értékek előtérbe helyezik a felsorolt betegségek kialakulásában szerepet játszó tápanyagok, mint a szénhidrátok, az élelmi rostok, valamint a zsírok beviteli ajánlásait is, ellentétben a régi, főként tápanyaghiányos betegségekre összpontosító irányelvekkel.

Tág határok között a zsírok bevitele
Az EFSA munkabizottsága az ajánlott zsírbevitelt a napi energiabevitel 20-35%-ban határozta meg, külön értékhatárokat kialakítva a speciális szükséglettel rendelkező csecsemőknek, valamint fiatal gyermekeknek. A tág értéktartomány és a magas felső határérték arra is rámutat, hogy az emelkedett zsiradékbevitel, a fogyasztott élelmiszerek típusától és az aktivitás szintjétől függően, még összeegyeztethető lehet a jó egészségi állapottal és a normál testtömeggel.

Az ajánlás kiemeli, hogy a telített zsírsavak, valamint a transz-zsírsavak nagy mennyiségű bevitele a vér koleszterinszintjének emelkedéséhez, valamint szívbetegségekhez vezethet, így felhívja a figyelmet ezek csökkentésére, illetve az egyszeresen- és többszörösen telítetlen zsírsavakkal történő helyettesítésükre az étrendben.

Az EFSA nem határozta meg a koleszterin, az egyszeresen-, valamint a többszörösen telítetlen zsírsavak mennyiségét, illetve az ómega-3 és ómega-6 zsírsavak arányát sem. Egyedül a szívbetegségekre különösen előnyös hatással bíró, hosszú szénláncú ómega-3 zsírsavak bevitelére tett ajánlást: napi 250 mg-ot, amelyet akár már 20 gramm lazac is biztosíthat.

Összevont ajánlás a szénhidrátokra
Az EFSA a szénhidrátok kapcsán specifikus értékek helyett, egy beviteli referencia tartományt adott meg, amely az egyéves kor feletti gyermekekre, valamint a felnőttekre egyaránt értendő. Ez a tartomány a napi energiabevitel 45-60%-a, amely a keményítőtartalmú élelmiszerekből származó szénhidrátokra, valamint a cukrokra együttesen vonatkozik.

Az EFSA bár elismeri, hogy a cukros ételek és italok gyakori fogyasztása kapcsolatba hozható a fogszuvasodással, valamint a testtömeg-növekedéssel, ám nem talált elegendő és megfelelő bizonyítékot ahhoz, hogy külön határozza meg a hozzáadott cukrok felső beviteli határértékét. Álláspontja szerint a lehetséges, egészségre gyakorolt hatások főként az élelmiszerfogyasztási mintákkal – milyen élelmiszereket, mekkora mennyiségben fogyasztunk -, mintsem a hozzáadott cukrok beviteli mennyiségével hozhatók összefüggésbe.

Az EFSA az élelmi rostok napi bevitelét, a megfelelő bélműködés fenntartásához szükséges mennyiség alapján, 25 g-nak ítélte meg felnőttek esetében. Ezen felül kihangsúlyozta, hogy az emelkedett élelmi rostbevitel csökkenti a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint az elhízás kockázatát. Azonban nem talált döntő bizonyítékot a glükémiás index és glükémiás terhelés testtömeg-csökkentésben, valamint metabolikus tényezőkön alapuló krónikus betegségekben betöltött szerepét illetően, így ez a terület további vizsgálatokat igényel.

Elegendő vizet ételekből, italokból
Az EFSA mérsékelt aktivitást és külső hőmérséklet feltételezve, nőknél 2, férfiaknál 2,5 literben határozta meg a víz ajánlott napi bevitelét, amely magában foglalja az összes italból, valamint ételből felvett mennyiséget. A csecsemőknek, a gyermekeknek, valamint a várandósság és szoptatás időszakában lévő hölgyeknek ettől eltérő beviteli értéket állított fel. Hangsúlyozta, hogy a megfelelő mennyiségű vízbevitel szervezetünk összes funkciójához elengedhetetlen.

Középpontban a tiszta, gyakorlatias üzenet
Az EFSA célja a tápanyagbeviteli értékek minél érthetőbb, az adott ország nyelvére történő fordítása, ami az élelmiszer alapú táplálkozási irányelvekkel valósítható meg. Ezeknek az irányelveknek a létrehozása minden ország saját feladata.

Az élelmiszer alapú táplálkozási útmutatóknak figyelembe kell venniük az adott országra specifikus, táplálkozással kapcsolatos betegségeket; az étkezésben mutatkozó regionális vagy országok közötti különbségeket; az irányelvekbe illeszthető élelmiszereket; az élelmiszerfogyasztási mintákat; valamint a legérthetőbb grafikai megjelenítéseket is. A legfőbb elvárás azonban az egyszerűen értelmezhető, tiszta üzenet, valamint a gyakorlati megvalósíthatóság. Az EFSA fontosnak tartja az érintett felek - mint például az élelmiszeripar - bevonását is az irányelvek létrehozásának folyamatába, hogy általuk is közvetíthetővé váljanak a fogyasztók egészségéhez, valamint a betegségek megelőzéséhez vezető tanácsok.

Jövőbeni célok
Az EFSA célja – a makrotápanyagokat követően - a vitaminokra, valamint az ásványi anyagokra vonatkozó beviteli értékek kidolgozása. A jelenlegi ajánlásokban módosítások várhatóak, hisz vannak bizonytalanságok a szénhidrátok (különösen a cukor), az élelmi rost, valamint a zsírok optimális beviteli mennyiségének megállapításában is. A legjelentősebb szerepet azonban az egyes országok kapják majd, hisz a beviteli értékek közvetítése a lakosság számára nem kis feladat.

Már jelenleg is szemtanúi lehetünk ezirányú aktivitásoknak Európában - például az új osztrák táplálkozási piramis, illetve az Egyesült Államokban az új amerikai táplálkozási irányelvek vagy a táplálkozási piramis alternatívájaként megjelent táplálkozási tányér (Eating plate) kidolgozása kapcsán.