Új koronavírus: lehet, hogy emberről emberre terjed?

Három újabb koronavírusos megbetegedést diagnosztizáltak februárban Angliában, ezzel 13-ra nőtt a tavaly április óta regisztrált súlyos tüneteket okozó fertőzés áldozatainak száma. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb jelentése szerint a betegek közül 7-en meghaltak, ketten jelenleg is kórházban vannak. Aggodalomra ad okot az is, hogy az utolsó két esetnél feltételezhető az eddig kizárt lehetőség: a fertőzés emberről emberre történő terjedése.

Az első hivatalos novel koronavírusos fertőzést egy 60 éves szaúd-arábiai férfinél azonosították, akinek súlyos tüdőgyulladást és veseelégtelenséget okozott a kórokozó, és aki tavaly júniusban halt meg. A második esetben egy katari 49 éves férfi betegedett meg, akit Európában ápoltak. Ezután még több esetre derült fény Szaúd-Arábiában és Katarban, sőt visszamenőleg kiderült, hogy már 2012 áprilisában is volt két halálos áldozata a vírusnak.

A brit Egészségvédelmi Ügynökség (HPA) idén február 11-én tette közzé annak az angol férfinek az esetét, aki súlyos légzőszervi betegséggel tért haza Pakisztánból, és akinél a korábban már tipizált koronavírust azonosították. A férfi állapota folyamatosan romlott, jelenleg is kórházban, az intenzíven ápolják. Február 6-án lett rosszul egy másik férfi, aki kapcsolatba került a Közel-Keletről visszatért beteggel. Mivel ennek a páciensnek más krónikus betegségei is voltak, a fertőzés súlyosabban folyt le, nem lehetett megmenteni. Egy fiatal női családtag viszont, – akit vélhetően szintén az eredeti eset fertőzött meg a koronavírussal – már jól van.

Időközben egyébként Szaúd-Arábiából is jelentettek egy újabb halálos áldozatot: a fertőzött idén február 10-én hunyt el.

Az ECDC jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenleg fertőző koronavírus nem azonos a 10 éve több száz ember halálát okozó SARS-koronavírussal. A HCoV-EMC/2012-ként elnevezett új koronavírusról egyelőre még nem tudnak sokat. Eddig azt is kizárták, hogy emberről-emberre terjedne. Az utóbbi angliai esetek azonban megváltoztatták az egészségügyi hatóságok helyzetértékelését, eszerint megnőtt a fertőzés veszélye.

Mindezek miatt Németországban és az Egyesült Királyságban egy körülbelül 200 főre kiterjedő felmérést végeztek. Azokat a személyes ismerősöket, egészségügyi dolgozókat vizsgálták meg, akik kapcsolatba kerülhettek a két Közel-Keletről importált esettel. A kutatás egyelőre nem talált újabb bizonyítékot az arra, hogy a kórokozó emberről-emberre terjedne. Mindenesetre az, hogy a fiatal női betegnél enyhe volt a betegség lefolyása, reményre ad okot.

A koronavírusokra a madarak és az emlősök fogékonyak. A humán koronavírusok okozzák a felnőtt emberek felső légúti megbetegedéseinek a harmadát. A koronavírusok direkt kontaktussal és cseppfertőzéssel is képesek terjedni. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a fertőzés átvitelének egyik módja lehet a széklettel történő vírusürítés is, mivel a betegek széklet- és légúti mintáiban is mutattak ki vírust.

A fertőzés általában felső légúti megbetegedést és/vagy emésztőszervi tünetekkel jelentkezik. Súlyosabb lefolyású fertőzéseket okoz csecsemőknél, időskorúaknál, illetve immunhiányban szenvedőknél. Többeknél alsó légúti betegséget, területen-szerzett tüdőgyulladást, influenza-szerű megbetegedéseket és a krónikus bronchitist jegyeztek fel.

A koronavírusok az egész világon elterjedtek. A mérsékelt égövön általában a téli hónapokban okoznak légúti megbetegedéseket. A SARS-koronavírus, mely 2003-ban globális járványt okozott, egyike a legismertebb humán koronavírusoknak. A járvány során 8 422 személy betegedett meg, és közülük 916 meghalt (halálozási arány: 10,9%). Amint a nem-SARS-koronavírusok is, a SARS-vírus is cseppfertőzéssel terjed emberről emberre, és az egészségügyi dolgozók megfertőződése igen gyakori jelenség volt.