Új lehetőség a reflux gyógyszeres terápiájában

A reflux betegség, (mely a jelenség panaszainak, tüneteinek és szövődményeinek összességét jelenti, angol elnevezése a GERD) a leggyakoribb emésztőrendszeri megbetegedés, enyhébb-súlyosabb tüneteitől a népesség csaknem fele szenved. Bár a reflux betegség sokszor nagyobb mértékben rontja a beteg életminőségét, mint a fekélybetegség, a kezeletlen hipertónia, illetve némely szívbetegségek, az érintettek nincsenek tisztában kezelési lehetőségeivel, így saját gyógyulási esélyeikkel sem.

A reflux az a jelenség, amelynek során - szervi vagy anatómiai okból, illetve működési zavar miatt - a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Kisebb mennyiségben visszajuthat a szájba is, ami rendkívül kellemetlen, kesernyés jellegű szájízt okoz. Egészséges emberben, természetes körülmények között is előfordulhat, de addig nem okoz panaszt, amíg a nyelőcső nyálkahártyát védő és károsító tényezők egyensúlyban vannak. Ha ez az egyensúly felborul, és a folyamat állandósul, előbb-utóbb jelentkeznek a panaszok, vagyis kialakulnak a reflux betegség tünetei.

Tünetek, panaszok, tévedések
Ha megpróbálnánk grafikonon szemléltetni a betegség lefolyásának lehetséges állomásait, nem egyenes vonalú rajzot kapnánk, hanem szerteágazó ábrát, ahol többféle ok, egymástól eltérő időpontokban vezethet ugyanahhoz a végeredményhez.

Előfordulhat például, hogy a reflux betegség rögtön alarm tünetekkel kezdődik (hányás, vérzés, vérhányás, vagy fekete színű széklet, ennek következtében kialakuló vashiányos vérszegénység, nyelési nehézség (dysphagia), fájdalmas nyelés, fuldoklás, nem magyarázható fogyás), ilyenkor természetesen azonnal szükséges a szakorvosi kivizsgálás, eszközös vizsgálat, elsősorban a nyelőcső-tükrözés (endoszkópia) elvégzése.

Akkor is szükség van az endoszkópos vizsgálatra, ha a hosszan fennálló tünetek életmódbeli változtatások és gyógyszeres kezelés hatására sem szűnnek meg, illetve 45 éves kor felett akkor is, ha az elhúzódó tüneteket még nem követte semmilyen kezelés.

Természetesen más jellegű kezelés indokolt enyhe és ritkán jelentkező tünetek, valamint súlyos, gyakran jelentkező tünetek esetén, illetve akkor, ha már szövődmények is jelentkeztek.

A betegség klasszikus tünete a gyomorégés, illetve a savas visszafolyás (regurgitáció). A gyomorégés a betegek tapasztalatai szerint a szegycsont mögött jelentkező, a mellkas és a nyak felé sugárzó égető érzés formájában jelentkezik, általában étkezés után néhány órával. A fájdalmat különböző tevékenységek (hajolás) és testhelyzetek (lefekvés) tovább fokozhatják.

A GERD nem klasszikus tünetei közé tartozik a mellkasi fájdalom, a köhögés és egyéb légúti tünetek. A reflux betegség okozta mellkasi fájdalmat – amely utánozhatja koszorúér eredetű szívbetegség tüneteit is – a betegek a szegycsont mögötti szorító vagy égető érzésként írják le, amely a hátba, állba, karokba vagy nyakba sugárzik. A légúti tünetek közé tartozik az asztma, a krónikus köhögés, az arcüreg-, tüdő- és gégegyulladás, valamint a rekedtség. Ez utóbbiak oka, hogy a garat és a gége a nyelőcsőnél is gyengébb védelemmel van ellátva a gyomorból visszaáramló sav károsító hatása ellen.

E nem klasszikus tünetek a betegnek, sőt orvosának is megtévesztők lehetnek, ezért szükséges, hogy az emésztőrendszeri betegségekkel foglalkozó gasztroenterológia és a GERD tünetei alapján érintett más orvosi területek között folyamatos együttműködés, illetve információcsere valósuljon meg.

A tüdőgyógyászat régóta foglalkozik a reflux és az asztma, illetve krónikus köhögés kapcsolatával. A gégészek jól tudják, hogy az elhúzódó garatgyulladásban a refluxnak is jelentős szerepe van, emellett feltételezhető a visszatérő középfülgyulladással való kapcsolat is. A szájüregbe visszajutó sav fogszuvasodást és egyéb fogászati betegségeket is okozhat.

Ma is komoly gondot okoz az orvosi gyakorlatban a reflux betegségben és a koszorúér eredetű szívbetegségben (angina, szívinfarktus) egyaránt megjelenő mellkasi fájdalom elkülönítése egymástól. A legfontosabb minden esetben a fájdalom szív eredetű voltának kizárása. A kardiológus feladata, hogy megállapítsa a mellkasi fájdalom szív eredetű-e, ha igen, akkor koszorúér eredetű-e, ha pedig koszorúér eredetű, szükség van-e további vizsgálatok elvégzésére.

Hogyan kezelhető a reflux betegség?
A diagnózis megállapítása általában a tünetek alapján történik, amit a gyógyszeres kezelésre adott válasz erősít meg. Kivizsgálás akkor is szükséges, ha a tünetek elhúzódóak, kezelésre nem reagálnak, illetve ha a nyelőcsőben vagy azon kívül szövődmény gyanúja merül fel. Ezek közé tartozik az endoszkópia (nyelőcső-tükrözés), a 24 órás pH-monitorizálás (a savas hatás mérése a nyelőcsőben), és a manometria (a nyelőcső izmainak és alsó záróizmának nyomásmérése).

A GERD kezelésének célja a nyelőcsőbe jutó savas gyomortartalom irritáló hatásának csökkentése, amelynek módszere – az életmódbeli változtatások mellett – a gyógyszeres terápia. Ma a protonpumpa-gátlók (PPI) csökkentik leghatékonyabban a gyomorsav elválasztást. Az új generációs protonpumpagátlóknak gyors, egyenletes a hatásuk, már az első 24 órában jelentősen enyhítik vagy akár megszüntetik is a refluxos panaszokat. Az eddig alkalmazott új fejlesztésű originális szernek a közelmúltban jelent meg generikus változata, amely jelentős árelőnyével még több betegnek teszi elérhetővé a korszerű kezelést.

A terápia jellegét mindig a betegség megjelenési formája határozza meg. Más módszer alkalmazása szükséges, amikor a tünetek ritkábban, szakaszosan vagy enyhe formában jelentkeznek, mint amikor tartós, hosszú ideje fennálló, súlyosabb tünetekről van szó. Ha a panaszok mögött operálható szervi ok áll, vagy a kezelés nem vezet eredményre, illetve a beteg állapota romlik, szükség lehet műtéti beavatkozásra is.

Hogyan táplálkozzon a refluxos beteg?
Reflux betegségben szenvedők számára is alapvetően fontos az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás az ajánlások figyelemmel kísérésével. Ezen túl azonban a refluxos betegeknek egyéb meghatározó tényezőket is figyelembe kell venniük annak érdekében, hogy az elsősorban táplálkozással összefüggő panaszaikat képesek legyenek enyhíteni, illetve megelőzni.
Kerülni kell a túl zsíros, erősen fűszerezett ételeket, valamint azokat, amelyek irritálják a nyelőcső nyálkahártyáját, így kerülendők az alkohol, illetve koffeintartalmú, valamint a szénsavas italok, a citrusfélékből és paradicsomból álló készítmények. Segíthetnek azonban a könnyen emészthető és pépes ételek, a joghurtok, főzelékek, krémlevesek.

Az étkezési szokások áthangolásával, sőt bizonyos főzési eljárások kiiktatásával is csökkenthetjük a panaszok jelentkezését: naponta többször, kis mennyiségben, ám lassan, nyugodt körülmények között együnk, és ne közben igyunk, hanem előtte vagy utána – javasolják a szakemberek. A nap utolsó étkezését legalább két-három órával a lefekvés előtt időzítsük, kerülve a túl zsíros vagy tejszínnel sűrített fogásokat.

Összességében elmondható, hogy a reflux betegség végkimenetele általában jó, hiszen megfelelő gyógyszeres kezeléssel és életmódbeli változtatásokkal egyensúlyban tartható. Mivel a hozzá vezető kóroki tényezők legtöbbször évekig fennállnak, a súlyos nyelőcső-gyulladásra jellemző az idült betegségi állapot és a tünetek gyakori visszatérése. A betegek megfelelő kezelésével azonban a panaszok visszatérése megelőzhető, a savelválasztást gátló szerek hosszantartó alkalmazásával a visszatérő tünetek kontrollálhatók, a kórkép természetes lefolyása megváltoztatható. A refluxos nyelőcső-gyulladás szövődményei, a szűkület, illetve fekélyek keletkezése, a Barrett-nyelőcső megjelenése és a vérzés időben történő felismeréssel és helyes kezeléssel szintén megelőzhetők.