• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Újabb termékekkel bővítette népszerű lejárati útmutatóját a Nébih

Egészségmagazin MA 10:48 Forrás: NÉBIH
Újabb termékekkel bővítette népszerű lejárati útmutatóját a Nébih

A lejárt fogyaszthatósági idejű termékek elfogyasztásával nem szabad kísérletezni akkor sem, ha fájó szívvel dobjuk ki az élelmiszert.

További termékkategóriákkal bővült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának méltán népszerű lejárati útmutatója - tudatta a portáljára feltett közleményében a Nébih. A hiánypótló gyűjtemény a lakosság, a kereskedelmi szektor és a karitatív szervezetek számára ad hasznos iránymutatást a minőségmegőrzési idejű termékek lejárat utáni fogyaszthatóságáról. A frissített dokumentum többek között a tojással, a margarinnal, a kolbásszal és a kávéitallal egészült ki/gazdagodott.

Mint írták, néha előfordul a hétköznapokban, hogy lejárt minőségmegőrzési idejű terméket talál valaki a háztartásában, azonban ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott élelmiszert ki kell dobni. Ha a terméket bontatlan, sértetlen csomagolásban és a gyártó ajánlásának megfelelő körülmények között tárolták, valamint kibontás után megfelelőnek ítélik szín, szag, állag és íz alapján is, abban az esetben akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati időt követően is elfogyasztható. Hogy pontosan meddig, az termékkategóriánként eltérő lehet.

Ebben ad iránymutatást a Maradék nélkül program frissített lejárati útmutatója, amelyben mostantól a tojás, a margarin, a szendvicskrém, a kolbász, a szalámi, a sonka, a szalonna, a keménysajtok, a készételek és a kávéital is szerepel. 

A korábbiakhoz képest változott az útmutatóban a fagyasztott termékek lejárat utáni ajánlott felhasználási ideje is. A gyűjteményben most már külön bontva szerepelnek azon információk, hogy az emlősállatokból készült termékek a lejárati időt követő legfeljebb 6 hónapig, a fagyasztott hal, a baromfi, a zöldségek és a gyümölcsök pedig legfeljebb 3 hónapig fogyaszthatók. 

Lépések a lejárati útmutató helyes használatához:

Az élelmiszereken kétféle lejárati dátumjelölés található: a hosszabb ideig eltartható termékeken minőségmegőrzési idő, a romlékony áruk esetében pedig fogyaszthatósági idő szerepel. A lejárati útmutató kizárólag a minőségmegőrzési idővel rendelkező termékek esetében használható. A lejárt fogyaszthatósági idejű termékek elfogyasztásával nem szabad kísérletezni akkor sem, ha fájó szívvel dobják ki az élelmiszert, mert komoly egészségügyi kockázattal kell számolni.

Ellenőrizzék, hogy a termék nem csecsemők és kisgyermekek táplálására szánt speciális élelmiszer vagy anyagtej-helyettesítő tápszer. Ezek ugyanis lejárat után nem fogyaszthatók.

Vizsgálják meg, hogy a termék csomagolása bontatlan, sértetlen és szennyeződésmentes-e.

Bizonyosodjanak meg arról, hogy a terméket végig a gyártó által előírt körülmények között tárolták, fagyasztott termékeknél  a tárolási hőmérséklet nem emelkedett -18°C fölé. 

A termék színét, szagát, állagát és ízét is ellenőrizni kell: az adott termékre jellemzőek-e, nem mutatnak-e eltérést (pl. penészesedés, kellemetlen szag), így könnyen észrevehető az esetleges élelmiszerbiztonsági gyanú.