Ülve vagy állva dolgozzunk?

Azt tudjuk, hogy a túlzott ülőmunka egészségtelen, sőt káros hatásai vannak, mint a derék- és hátfájás, a merev nyak- és váll, valamint az elhízás. Ez csupán néhány panasz, amelyet az órák hosszat tartó ülés okoz, ám ennél komolyabb betegségekhez is vezethet. Segíthet, ha időnként felállunk, sétálunk egyet, vagy – ha megtehetjük – az ülőmunkát kombináljuk az állómunkával. Milyen előnyei vannak az egyes típusoknak, és ezzel együtt milyen hátrányokkal járhatnak?

„Vannak olyan munkatípusok, melyeknél nem válogathatjuk meg, hogy állva vagy ülve végezzük. Aki irodában dolgozik, sofőr vagy telefonközpontos, bizony hosszú órákat tölt ülve a gép előtt vagy a kormány mögött. Mások azonban egész nap talpon vannak, ráadásul monoton, folyton ismétlődő mozdulatokat végeznek és ez egy idő után szintén komoly derék-, láb- vagy akár vállfájdalmakhoz vezethet. Ha szeretnénk megóvni az egészségünket, a legjobb, ha az ülő- és az állómunkát kombináljuk, így a terhelés egyenletesen oszlik el a lábunk, gerincünk között. Persze az sem mindegy, hogy melyik típust hogyan végezzük, hiszen a jó tartás például elengedhetetlen az ülő- és állómunkánál egyaránt, illetve mindkét esetben szükséges lehet egy kis pihenő beiktatása” – mondta dr. Bartos Tímea, a Budai Egészségközpont belgyógyász, foglalkozás-egészségügyi szakorvosa.

Mikor ülő- és mikor állómunka?

Az asztali gépek helyett már szinte mindenhol laptopot használnak a feladatok elvégzéséhez, így ebben az esetben például jól kombinálható az álló- és az ülőmunka. Ha e-maileket, cikket olvasunk, prezentációkat tekintünk át, vagy ha online megbeszélésünk van, azt végezhetjük állva is, egy magasítható íróasztal vagy a pult segítségével. Telefonálás közben – ha másokat nem zavarunk – sétálhatunk, így egy kicsit megmozgathatjuk a lábainkat. A bonyolultabb, koncentrációt igénylő feladatokat célszerű ülve végezni, de ha elkészültünk, mindenképp álljunk fel a gép elől és mozgassuk át magunkat.

Mire figyeljünk az egyes típusoknál?

Mind az álló-, mind pedig az ülőmunkánál nagyon fontos a megfelelő testtartás. Ha ülve dolgozunk, első és legfontosabb, hogy megfelelő legyen a székünk, valamint a szék és az asztal a beállítása. Üljünk helyesen: csípőnket toljuk hátra, a medencénket billentsük előre, hogy a szék háttámlája megtámassza hátunkat. Ha szükséges, használjunk tartássegítő párnát. A talpunk kényelmesen támaszkodjon a talajon, nyakunk és vállunk legyen laza. Ha szükséges, ne csak nyakunkat nyújtsuk előre, hanem teljes hátunkkal dőljünk a monitor felé, vagy menjünk közelebb az asztalhoz. A monitort és a billentyűzetet úgy helyezzük el az asztalunkon, hogy használatukhoz ne kelljen elfordulnunk, a szék magasságát pedig úgy állítsuk be, hogy talpunk legyen a padlón, a térdünk pedig derékszögben.

Állómunkánál, ha lehet, kerüljük a tartós hajlásban, görnyedtségben végzendő munkát. Még ha állva dolgozunk, akkor is szükség van óránként egy kis sétára, hogy átmozgassuk magunkat. Tehermentesítsük kicsit a lábunkat, a testsúlyunkat folyamatosan helyezzük át az egyik vagy másik oldalunkra, vagy térdeljünk fel váltott lábbal egy székre.

Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az ülő- és az állómunka?

Az ülőmunka növelheti a szív-és érrendszeri megbetegedések, az elhízás és a 2. típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. A hosszan tartó ülés során lassul az anyagcsere, a vérkeringés, gerincünket egyoldalúan, statikusan terheljük, amely derék-, háti- és nyaki fájdalmat, de hosszabb idő alatt akár súlyosabb problémákat, mint például porckorong eltéréseket is okozhat. A hátizmok működése csökken, a nyaki izmok görcsössé válnak, és ez rossz testtartáshoz, végtagzsibbadáshoz is vezethet. A vénákra nézve statikus terhelést jelent, előfordulhat alsó végtagi vénás pangás, mely növelheti a visszeresség kialakulásának kockázatát. Azonban előnye is van az ülőmunkának: ha helyesen ülünk, kényelmes, megtámasztja a törzsünket és segít a láb pihenésében.

Az állómunka kényelmetlenebb, megnövekedhet a visszeresség kialakulásának kockázata. Nagyobb terhelést jelent az izomzat számára, megterhelő lehet az ereknek. Az ülőmunkával szemben azonban nagyobb mobilitást biztosít, több kalóriát éget el és nagyjából 50 százalékkal is kevesebb lehet a szív-és érrendszeri betegségek kialakulása. Kisebb a gerinc háti szakaszára eső terhelés, így csökken a gerincferdülés kialakulásának kockázata.

„Testi és mentális egészségünkért sokat tehetünk, ha munka közben óránként tartunk 10 perc pihenőt, amikor átmozgatjuk magunkat, vagy ha megoldható, sétálunk egyet a szabad levegőn. Nagyon fontos a napi fél-, egy óra testmozgás, amellyel kompenzálhatjuk az ülőmunka káros hatásait. Ha megtehetjük, sétáljunk, vagy közlekedjünk kerékpárral a munkahelyünkre, így nemcsak a mozgunk, de a fejünket is ki tudjuk szellőztetni az úton. A folyamatos állást követően kényeztessük lábunkat. Vegyünk egy meleg fürdőt, a forró és hideg zuhany váltakoztatásával pedig fokozzuk vénáink feszességét. A nehéz láb érzésén segíthetnek bizonyos krémek, vagy egy kellemes masszázs este, lefekvés előtt” – tette hozzá a doktornő.