Utazási stop a kórokozóknak?

Védőoltás és hatásos gyógyszer hiányában az izoláció lehet az egyetlen hatékony eszköz az új, veszélyes kórokozók terjedése ellen. Némelyek ugyanakkor – tapasztalatokra hivatkozva - azt is vélelmezik, hogy az ember - neuro-immunrendszeréből fakadóan - ha nem akar megbetegedni, nem is lesz beteg. Előny lehet továbbá, ha valaki nem öregszik meg. Az idős, krónikus – keringési, légzési, vagy anyagcsere - betegségben szenvedők körében ugyanis lényegesen több a fertőző betegségek miatti halálozás. S, bár napjaink egyik tudományos szenzációja, hogy megtalálták az úgynevezett rövid-élet gént, nem kétséges, hogy az öregedés továbbra is életünk velejárója marad.

Minderről, a Pulmonológia-Infektlógia-Higiéne címmel, a Mosdósi Tüdő –és Szívkórház kreditpont-szerző továbbképző tudományos délutánján hallhattak a tüdőgyógyászokból és háziorvosokból álló somogyi szakemberek. Hazánk vezető epidemiológusai és tüdőgyógyászai a járványos fertőző betegségek múltjáról és jelenéről, a védekezés régi-új módjairól, s terápiájáról tartottak tartalmas és élvezetes előadásokat.

A régi, már-már elfeledett kórokozók újraéledése, valamint az állatokról az emberre terjedő új, halálos fertőzések megjelenése arra figyelmeztet: a kórokozók és az emberiség versenyfutásában továbbra is mi vagyunk a sereghajtók – derült ki dr. Major Tamás, sr. a SOTE Pulmonológiai Klinikája korábbi, c. egyetemi docensének, az infektológia történetét felvázoló előadásából. Figyelemre méltó momentumként említette a víz szerepét a járványok kialakulásában, továbbterjesztésében. A napjainkban leginkább érintett dél-amerikai országokban ugyanis leggyakrabban a tenger parti, vizes területeken bukkannak föl a járványok. Ugyanitt a fertőzött kagylók, rákok fogyasztása is növeli a járványveszélyt.

Az emberi tudatlanság, hanyagság, a higiéné hiánya ugyancsak forrása a fertőzésnek. Jóllehet a vízzel terjedő betegségek esetében már gyakorlat a forralt ivóvíz fogyasztása, arra azonban még ritkán gondolnak, hogy a koktélokhoz szervírozott jégkocka is hordozója lehet a kórokozóknak. A Főzd meg, hámozd meg, vagy felejtsd el!- intelmet mindannyiunknak, de elsősorban az idegen országokba látogatóknak kell komolyan venni – véli Major Tamás, aki a pestis, a kolera, a poliomyelitis és a tbc járványok történetének és jelenkori újraéledésének lehetőségeiről szólva megemlékezett azokról a neves hazai orvosokról is akiknek köszönhetően ma már a TBC kezelhető. Felhívta a hallgatóság figyelmét a váci Fehérek Templomában nyugvó 28 apáca múmiájára is, melyek – mementóként – napjainkban is nyomon követhetően viselik magukon a Morbus Hungaricus nyomait.

Majom himlő és Nyugat-Nilusi láz

Míg a nagy kolerajárvány idején vasvellával próbáltak határt szabni a halálos kórnak, addig napjainkban Kínában korszerű, hőmérséklet-mérő kapuk késztetik útjuk megszakítására a magas lázzal küszködőket. Védőoltás és hatásos gyógyszer híján, de a lappangási idő hosszának ismeretében, ez lehet az egyetlen járványtani eszköz a nagyon súlyos fertőző betegségek – többek között a SARS, majomhimlő – továbbterjedésének megakadályozására – hangsúlyozta előadásában dr. Berencsi György, az Országos Epidemiológiai Központ központi vírus osztályának vezető főorvosa. A fogadó országok óriási forgalma ugyanis lehetetlenné tenné több tízmillió ember átvizsgálását, visszairányítását.

Az influenavírusok aktuális fenyegetései című előadásában kiemelte: a pánikvírusnak is becézett kórokozó terjesztette madárinfluenza nem emberi betegség, ezért elsősorban az állatorvosok számára jelent veszélyt. Az, hogy a Távol- Keleten 80 millió baromfit meg kellett ölni, az ott élő populációt elsősorban gazdaságilag sújtotta.

A világ legváltozékonyabb vírusaként nyilván tartott madárinfluenza-vírus éppen e tulajdonságából adódóan hazánkban a hattyúkról a baromfiállományra és a galambokra sem terjedt át. Gyorsan változó antigén tulajdonsága magyarázza azt is, hogy a védekezés érdekében minden évben új vakcina előállítása szükséges. Számos fertőző kórhoz viszonyítva, a megbetegedés arányát tekintve, még a Távol-Keleten is elenyésző a madárinfluenzából eredő halálozás.
Az újonnan megjelenő betegségek közül a Coronavírusok, SARS, valamint az afrikai csimpánzról az emberre, majd - ami még sosem fordult elő a történelemben - az emberről emberre tovább terjedő majom AIDS-vírus fertőzés okozott fejtörést az infektológusoknak. Ugyanez a főemlős a hordozója a legutóbb felbukkanó, az emberre is veszélyes majomhimlő vírusnak. Miután 20 éve már nem részesülünk himlő elleni védőoltásban, egyes majomhimlő vírusok az embert is megtámadván járványt okozhatnak. Legutóbb Amerikában 139-en kapták el a majomhimlő fertőzést, amely néhány esetben a betegek halálát is okozta, gyógyszerekkel ugyanis nagyon nehéz bármely himlővírust befolyásolni. Ennek ellenére sikerült a kontinensen belül tartani a fertőzést.

A denevérek által terjesztett, Kínából származó SARS és a majomhimlő vírus-fertőzések előnye a hosszú lappangási idő, ezért a beteg lázasan még egy hétig sem, csak a köhögési roham megjelenésével fertőz, s ezért izolálható is. Hazánkban 13 SARS-gyanús beteg mintáit vizsgálták az epidemiológiai központban , de szerencsére egyiken sem igazolódott be a feltevés. A világban eddig megbetegedettek – 2000 SARS és 139 majomhimlős eset - halálozási aránya az idős korban, 60 év fölött nagyobb, mintegy 3-4, a 18-30 éves korosztályban 1 százalék volt.

 
Több atipusos tüdőgyulladás, kevesebb influenza

A szúnyogok terjeszthetik az utóbbi három évben 23 igazolt esetben előfordult Nyugat-Nílusi láz kórokozóját. Az egyre növekvő szúnyoginvázió nyomán várhatóan megnő ennek gyakorisága is.De, hogy valami jót is halljunk, Berencsi főorvos elmondta: három éve a globális felmelegedés okán csökkent a kullancs-encephalitises esetek száma hazánkban. Néhány évtizede még mintegy félezer, tavaly hetven, idén száz ilyen esetet regisztráltak; 1993 és 96 között minden második, 1997-től 2000-ig már csak a betegek 28 százalék volt igazolt kullancs encephalitises.

Az idei influenzaszezon uniós előírások szerinti mérlegét megvonva, hazánkban leggyakrabban - az összes megbetegedés felében – a tüdőgyulladást okozó chlamydia, ritkábban mycoplazma pneumonie fertőzött, csak néhány esetben igazolták az influenza vírus jelenlétét. Ez utóbbiból adódó halálozások oka az esetek 50 százalékában a pneumococcus felülfertőzés volt, ezért – Berencsi főorvos szerint - a rizikócsoportba tartozókat feltétlenül be kell oltani a pneumococcus-elleni védőoltással, amit 10 évenként egyszer kell csak megismételni.
A közösségben szerzett tüdőgyulladások egyik válfajáról, az úgynevezett atípusos, s azon belül a legionella okozta tüdőgyulladás hazai megjelenéséről számolt be dr. Major Tamás, a mosdósi kórház II-es számú tüdőosztályának vezető főorvosa. Elmondta: amíg a normál beteganyagban csak 2-8 százalék az előfordulása a legionella okozta tüdőgyulladásoknak, addig az intenzív osztályon, lélegeztető gépen kezelendő betegeknek már csaknem egyharmadánál, azaz 30 százalékuknál érhető tetten ez a kórokozó. Ez azt jelenti, hogy ma már a klasszikus tüdőgyulladás okozójaként ismert Streptococcus Pneumoniae után másodikként, a legionella okozza a legtöbb ilyen megbetegedést.

Tekintettel arra, hogy ennél a kórokozónál a fertőzés tünetei is atipusosak, különösen a háziorvosoknak kell figyelniük, illetve gondolniuk a kór esetleges megjelenésére, amennyiben a beteg tartósan fennálló magas lázához izomfájdalom, esetleg nagyon erős fejfájás is társul. Ha ugyanis olyan antibiotikumot alkalmaznak ellene, mint a normális pneumococcus- fertőzés vagy egy Hemophilus influenzae esetében, elképzelhető, hogy a készítmény nem lesz hatásos. Konvencionális kezelés mellett a láz megmarad, és hirtelen olyan rossz állapotba kerülhet a paciens, hogy akár a légzési elégtelenség, halál is beállhat. Az ilyen beteget azonnal lélegeztető gépre kell helyezni.

- A háziorvos tehát arra ügyeljen: ha betegének állapotában a választott antibiotikum terápia mellett 3-4 nap után sincs értékelhető javulás – továbbra is fennáll a magas láz, levertség – küldje el mellkasröntgenre, tüdőgyógyász szakorvoshoz. Különösen a 60 éven felüli rizikócsoportokra kell figyelni – hangsúlyozta a főorvos.

Nehezíti a betegség felismerését az is, hogy a legionella fertőzés - a kórokozónak kizárólag az élő sejten belüli szaporodása miatt -, szinte kimutathatatlan a köpetből vagy a vizeletből, így legtöbbször csak a fertőzés lezajlását követő utólagos visszaigazolás lehetséges. Fontos, hogy a háziorvos a beteg körülményeire is rákérdezzen, hiszen az 1976-ban pennsylvániai veteránok körében felfedezett legionella a recirkuláló vizekben, légkondícionálókban, szobaszökőkutakban és vízvezetékekben tenyészhet.

Mosdóson tavaly elég nagy számban, havonta-két havonta találkoztak egy-egy súlyos esettel. Közülük két beteg horgászott, egy pedig vízvezetékszerelő volt. Dr. Major Tamás elmondta: legionella okozta tüdőgyulladás esetén elsősorban a modernebb respirációs fluorokinolonok - amelyek azért is előnyösek, mert a klasszikus kórokozókra is hatnak - illetve az úgynevezett makrolyd-csoportba tartozó készítmények hozhatnak eredményt az intézeti terápiában.

Talányok a védőoltás-fronton

Dr. Budai József, a Fővárosi Szent László kórház professzora szerint: a fertőző betegségek olyan tömege és változatai károsították az emberiséget, hogy szinte az a csoda, hogy eddig elkerülte a kihalást. A túlélésben segítségére volt az infekciós immunitás felismerése, a modern védőoltások megalkotása. Az oltási fegyelem betartását ezért nagyon szigorúan meg kell követelni. Hazánkban a legveszélyeztetettebb 0-14 éves korosztályt ma már 10 kötelező védőoltás óvja a legsúlyosabb fertőző betegségektől.

A vakcinákról való ismereteink – köztük a legkiterjedtebben alkalmazott, s egyben a legkevesebb információval szolgáló BCG - azonban még számos megválaszolatlan kérdést tartogatnak a tudomány és a gyakorlat számára is - mondta a professzor. Egyes területi felmérések szerint például száz, mások szerint 0 százalékos a BCG védőhatása. Egy madrasi vizsgálat pedig egyenesen azt tükrözte, hogy az oltottak körében több volt a tbc-s eset, mint a nem oltottakéban. Ennek ellenére, elsősorban csecsemő korban jelenthet védelmet a BCG, ezért a szakemberek véleménye szerint ma már egyéves kor alatt, lehetőleg a szülőotthonban be kell adni, de nincs szükség a további ismétlésre, és nem is kell valamennyi országban alkalmazni.

A változtatásra számos ok miatt az egyéb védőoltások esetében is szükség van. Célszerűnek tartaná a professzor a diftéria elleni védőoltás tízévenkénti újraoltásának bevezetését, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a kórokozók szinte teljes kioltása folytán a laborosok már évek óta nem találnak a torokváladékban diftéria bacilust, ami a lakosság védettségének fokozatos csökkenését is jelzi.  Japánban és Angliában a vélt oltási reakciók miatt egy ideig nem oltottak diftéria ellen, majd óriási járvány tört ki a gyermekek körében. Ezért a korábban használt teljes sejt vakcina helyett bevezettek olyan újabb készítményt, amelynek antigén hatása megfelelőnek látszik.
Változást jelent, hogy a Sabin-vakcinát a fejlett országok teljesen kivonták a forgalomból, ami nagyon nehéz, de indokolt döntésnek bizonyult, hiszen hazánkban is egyre gyakrabban fordultak elő oltási poliomyelitises esetek.

- Tűrhetetlen, hogy egy-egy gyermek azért bénuljon meg egy életre, mert a populáció többi tagját meg akarjuk védeni a poliomyelitissel szemben. Ezért tértünk át az IPV-re, azaz a Salk vakcinára. Az eradikáció ellen ugyanakkor maradt az olcsó és egyszerű, nagy tömegben orálisan adható Sabin vakcina alkalmazása. Az alapimmunizálás mellett, ami három oltás, bekerült egy 18 hónapos korban adandó is, amivel megerősítették az antigén hatást – hangsúlyozta.

Sajátos eseményként értékelte, hogy az 1930-as 40-es években már szinte alig tetten érhető pertussis-esetek száma az 1980-as években a csecsemők és fiatal felnőttek körében hirtelen megemelkedett, ráadásul azokban a térségekben, ahol alkalmazták a védőoltásokat. Mint kiderült: nem számoltak az oltási védettség időtartamával, ami a pertussisnál 14 év, ezért az idősebb beteg emberek visszafertőzték a csecsemőket. Ez alól csak a volt szocialista országok bizonyultak kivételnek, ahol az átoltottság, az oltóanyag hatékonysága és az, hogy az alapimmunizálás mellett a három emlékeztető oltást is elvégezték megfelelő védettséget biztosított.

Újabban a kizárólag emberről tovább terjedő poliomyelitis miatt fő a feje a WHO munkatársainak. Nigéria két tartományában ugyanis a világszervezet tudta nélkül a mohamedán papság megtiltotta a védőoltást. Ennek nyomán kitört, majd a szomszédos, mentesített országokra is átterjedt egy nagy járvány. A fertőzött országok száma azóta - köztük az USA, Nyugat-Afrika, az arab államok egy része egészen Indonéziáig - a korábbi hatról 21-re emelkedett, s ezért milliókat kellene újraoltani. A vakcinációt azonban - különösen az afrikai térségben - nagyon nehéz megindítani.

Problémát okozhat a napjainkban is tetten érhető morbilli védőoltás elleni hangulat. Ennek magyarázata, hogy bizonyos betegségek okát még napjainkig sem sikerült meglelni, ezért egyesek, most éppen az autizmus okozójaként kárhoztatják a morbillit – mondta Budai József professzor hozzátéve: amíg azokban a térségekben, ahova repülőgéppel órák alatt el lehet jutni, előfordulnak ezek a súlyos fertőző betegségek, addig szigorúan be kell tartani az oltási fegyelmet.

Nemzetközi oltóköpont:információ és védelem