Útlevél sem kell a nyaralás-fertőzéshez

Az sem öröm, ha a vágyott és kifizetett külföldi nyaralás legszebb napjait egy a panorámát teljesen nélkülöző mellékhelyiségben töltjük valamely baktériumfertőzés következtében, ám az már valóban bosszantó, ha olyan, oltással megelőzhető betegséget szedünk össze a napfényes tengerparton, amitől hónapokig betegek leszünk. A hazai, jónak mondható járványügyi és higiénés helyzet, no meg a sok egzotikus nyavalyáról szóló hír keltette biztonságérzet is hozzájárulhat ahhoz, hogy úgy véljük, a közeli országokban, az Únió tagállamaiban nem érhet minket baj.

Egy, a Magyar Turizmus Rt. készítette felmérés tanúsága szerint az utazók két nagyobb csoportba oszthatók: vannak a távolabbi, egzotikus tájakra merészkedők, (ők leginkább az őszi és téli hónapokban kelnek útra) és a mediterrán utazók, akik a tavaszi-nyári hónapokban indulnak melegebb éghajlatra. Az előbbi csoport – a felmérés adatai szerint – igen jól tájékozott és fel is készül a kötelező és javasolt védőoltások, gyógyszerek terén, míg a másik csoportba tartozók kevéssé érdeklődnek az utazási betegségekről és megelőzésük módozatairól – avattak be a részletekbe egy szezonnyitó tájékoztatón.

Kétségtelen, hogy az utazás (a más étkezési szokások, éghajlat és higiénés viszonyok, illetve a megszokottól eltérő egészségügyi háttér miatt) mindig rejt kockázatot, az utazók többsége csak a helyi gasztronómia furcsaságaitól, illetve az étellel-itallal (vízzel, jégkockával) terjedő kórokozóktól tart inkább, s úgy véli, ha betart bizonyos szabályokat, akkor nem érheti baj.

Csakhogy az óvatosság a tapasztalatok szerint egy-két nap alatt szertefoszlik, s még jó, ha csak néhány kellemetlen nap marad emlékbe – figyelmeztetett dr. Jelenik Zsuzsanna főorvos, az Országos Epidemiológiai Központban működő, az utazási betegségek szakmai központjának számító Nemzetközi Oltóközpont vezetője. Az utazási hasmenés gyűjtőnéven ismert kórforma után ugyanis a második leggyakoribb, viszont védőoltással megelőzhető betegség, a Hepatitisz-A fertőzés már hosszabb lefolyású.

E vírus okozta betegség igen alattomos, mert tünetmentes lappangási ideje hosszú, két-nyolc hét. Hirtelen lázzal, enyhe hasmenéssel, ételundorral, hányingerrel, általános gyengeséggel kezdődik, ám mire e tüneteket a beteg észleli, addig már a tudtán kívül jó pár napja továbbadhatja a fertőzést. Leggyakrabban csak a legjellemzőbb tünete, a sárgaság viszi orvoshoz a beteget, a tünetek súlyossága az esetek 10-20 százalékában kórházi ellátást igényel. Mivel a betegség maga önmagától gyógyul, csupán a járulékos szövődmények megelőzése-kezelése az orvos feladata, éppen ezért egyetlen specifikus védekezés ismert ellene: a védőoltás, ami a fertőzött területekre utazóknak még inkább ajánlott, mert a vírus nagyon ellenálló, gyakorta nem elég ellene az óvatosság.

A kisgyermekkorban enyhe lefolyású, gyakorta észrevétlen fertőzés felnőttkorban súlyosabb tüneteket mutató, hosszan tartó, kellemetlen betegséggé válik, amely esetenként akár halálos kimenetelű is lehet. A halálozási arány az életkor előrehaladtával nő, amíg negyven éves kor alatt ezer betegből kettő bizonyul menthetetlennek, ötven év felett már huszonhét – mutatják a statisztikák.

Míg a rettegett HIV vírus 56 Celsius fokon már elpusztul, a hepatitisz -A még egy órán át stabil marad, így lobogva forró vízben is legalább öt perc kell az inaktiválásához. Éppen ezért nem elég a merülőforralóval rottyantani egyet, mert a kórokozó fertőzőképes marad a kávéban, teában, ahogyan hetekig életképes a bútorokon, a textíliákon is.. Még az erős napfény, az UV sugárzás is csak a parti homok felső rétegeiben pusztítja el, így a fertőzött terülteken homokozó gyerekek fokozott veszélynek vannak kitéve. A vírus rezisztens a mosogatószerekkel szemben is, s csak erősen klórozott uszodai vízben pusztul el. Míg a gyomorsav képes arra, hogy egy-két kolerabacilust legyőzzön, a hepatitisz A-val szemben tehetetlen.

Nem csak a mosatlan gyümölcs, a víz s az azzal készült italok, fagylalt, no meg a tenger gyümölcse, a kagyló lehet a fertőzés forrása, hanem akár a szállodai személyzet a vírust tünetmentesen hordozó tagja is, ezért hiába az óvatosság, önhibánkon kívül is megfertőződhetünk. A kórokozó Ausztráliát, Észak-Amerikát és a Skandináv országokat kivéve mindenhol jelen van, a mediterránium közepesen, Afrika pedig erősen „fertőzőtt" területnek számít. Még a hazai, mediterrán-turizmus legkedveltebb célországaiban, így Horvátországban, Görögországban, Olaszországban (nem szólva Törökországról és Észak-Afrikáról) is a mienknél lényegesen erősebb veszélynek tesszük ki magunkat, ha oltás nélkül indulunk.

Hasonló név – két betegség
A már idézett felmérés tanúsága szerint, a megkérdezettek 99 százaléka már hallott a betegségről, de a fertőzés módjában nem biztosak és sokan összekeverik a vér útján terjedő Hepatitisz-B fertőzéssel. Talán azért gondolják védettnek magukat, mert nem hiszik, hogy a nyaralás során fertőzött vérrel kerülhetnek kapcsolatba.

Csakhogy ez nem olyan biztos – figyelmeztet Jelenik doktornő, hiszen e nagyon fertőzékeny vírusfajta egészen banális orvosi beavatkozás során is átadható. Elég egy horzsolásos balesetre adott tetanusz-injekció vagy éppen egy testékszer-belövés, sőt, az is lehet, hogy az itthon jól kézben tartott krónikus beteg állapota éppen a megváltozott körülmények miatt borul fel és ezért szorul orvosi segítségre, amelynek során – sajnos – megfertőződhet. A Hepatitisz-B fertőzés nem jár akut tünetekkel, viszont a krónikus vírushordozás májkárosodást, májrákot okozhat.

Mindkét betegség ellen létezik tehát, az egészségbiztosító által 50 százalékban támogatott védőoltás, sőt, forgalomban van már kombinált vakcina is. Az oltások egy éves kor felett adhatók, s azoknak is ajánlottak, akik csak azt döntötték el, hogy utazni fognak, de végül egy last minute akció keretében pattannak fel a repülőre. A védettség kialakulásához ugyanis idő kell, a Heptitisz-A elleni oltást 10-14 nappal az utazás előtt kell beadatni (majd 6-12 hónap múlva ismételni), ez húsz évre szóló nyugalmat biztosít, a Hepatitisz-B ellenit pedig legalább hat héttel az indulás előtt, ugyanis ez két részből áll, egy hónappal az első után kell ismételni a 90 százalékos védettség kialakulásához. Ezeket az oltásokat a háziorvosok is beadhatják.

Létezik gyorsított oltási séma is, és aktív immunizálási mód, ám ez utóbbit nem a last minute utasoknál, hanem az egészségügyi és/vagy karitatív céllal egy-egy katasztrófa sújtotta területre induló szakembereknél szokták alkalmazni.

További információk utazásról és betegségekről az oltóközpont oldalain
Egyéb nyári navalyák a Weborvoson
Információk könyv alakban a SpringMed Kiadótól