Vége a gyógyszerek szabadságolásának

Egy friss, hazai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy gyógyszerszedési szokásainkon bizony volna mit változtatnunk! Az egyik leggyakoribb jelenség az úgynevezett „drug holiday", vagyis, olyan időszak, amikor a beteg „szabadságra küldi" a gyógyszereit, és nem váltja ki, következésképen nem veszi be azokat. A „gyógyszerszabadság" jellemző periódusai a nyári pihenés, továbbá a karácsony-szilveszter időszaka, úgy tűnik tehát, hogy nem csak a munkával, hanem a gyógyszerszedéssel járó kötöttségeknek is szeretünk búcsút inteni, akár hosszú hetekre. Csakhogy, a gyógyszerek elhagyása nagy felelőtlenség, pláne akkor, ha olyan betegséggel állunk szemben, amelynek kordában tartása folyamatos gyógyszerszedést igényel.

Sajnos éppen a krónikus betegek azok, akik idő előtt abbahagyják a gyógyszerek szedését; sokan vagy nem váltják ki a gyógyszert, vagy rendszertelenül, és az előírtnál kisebb adagban alkalmazzák, márpedig a nem megfelelően bevett gyógyszerek nem tudják kifejteni az elvárt hatást, sőt, a szakemberek szerint, ha valaki egy éven belül abbahagyja a terápiát, az szinte olyan, mintha el sem kezdte volna! Ez egyfelől azt jelenti, hogy kárba vész a kezelésre
fordított anyagi támogatás, és ami ennél is nagyobb baj; a betegek egy része az életével játszik!

Az Egyesült Államokban például minden évben több mint egymillió szívbeteg, illetve daganatos beteg hal meg csak azért, mert helytelenül alkalmazták a gyógyszereiket!

A legveszélyesebbek azok a betegségek, amelyek nem, vagy csak időszakosan okoznak tüneteket, hiszen a beteg panaszok híján azt gondolhatja, nincs szükség kezelésre- ilyen például az asztma. E betegség a gyermekek körében is nagy arányban előfordul, ezért  különösen fontos volna, hogy a felnőttek gyógyszerszedési szokásai példaértékűek legyenek!

Ezt igazolja az a vizsgálat is, amelyet Harvard Egyetem kutatói végeztek nemrégiben. A szakemberek úgy találták, hogy az asztmás gyermekek egyharmadánál nem megfelelően kontrollált a betegség, és ennek egyik fő oka a gyógyszereknek az előírástól eltérő használata. A kutatók azokat a következtetéseket vonták le, hogy a szülő betegséghez való hozzáállása, és a betegséggel, illetve a kezeléssel kapcsolatos ismereteik nagymértékben befolyásolják a gyerekek állapotának alakulását.

Ha például a szülő nem akar szembenézni azzal, hogy gyermeke krónikus betegségben szenved, jó eséllyel csak akkor ad neki gyógyszert, amikor a tünetek megjelennek. Ezzel óriási károkat okoz, hiszen az asztma az alsó légutak folyamatos gyulladásával jár, függetlenül attól, hogy a gyulladás előidéz- e panaszokat vagy sem!

A Harvard Egyetemen végzett kutatáshoz hasonló eredményekkel zárult a St. Louis-i egyetemen zajló felmérés is; ennek során a szakemberek arra voltak kíváncsiak, melyek azok a jelek, amelyeket már észrevesznek az asztmás gyermekek szülei, és mikor nyúlnak gyógyszerekhez. A megkérdezett szülők majd’ egynegyede a betegség súlyos tüneteiről csupán mint figyelmeztető jelekről beszélt, többségük csak akkor kezdte el a kezelést, amikor a panaszok súlyosbodtak. Jegyezzük meg: az asztma hatékony kezelése kizárólag akkor lehetséges, ha a gyulladáscsökkentő, úgynevezett fenntartó szereket a beteg folyamatosan szedi!