Végy egy centit és mérd meg a súlyod!

Az orvostudomány empirikus tudomány, megfigyeléseken alapszik, fejlődik. Ilyen megfigyelés született 20-25 éve, amikor az orvosok szembesültek a következő epidemiologiai felismeréssel: a szív-érrendszeri betegségek rizikó faktorai - a hasi elhízás, a magasvérnyomás betegség, a cukor anyagcsere zavar / praediabetes és diabetes/, emelkedett LDL-koleszterin, alacsony HDL-koleszterin, magas triglicerid szint - gyakran egyetlen betegben, egyszerre figyelhető meg.

Az okokat keresve derült ki, hogy az említett rizikó faktorok nem véletlenszerűen halmozódnak egy-egy betegben, hanem a hasi elhízás okozza, irányítja. Hangsúlyozni kell, hogy ez esetben nem általában elhízásról, vagy kövérségről van szó, hanem kifejezetten a hasi elhízásról, azaz arról a formáról, amelyben a hasüregben /csepleszben, viscerális szervek hátsó- és a vesék mellső falán / elhelyezkedő zsírszövet felhalmozódása kiugróan nagy. Az itt elhelyezkedő zsírsejtek /adipocyták/ ugyanis – korábbi elképzelésünkkel szemben – nem egyszerűen passzív energia-raktárak, hanem aktív metabolikus és endokrin szerepük van. Előbbi azt jelenti, hogy a hasűri zsírsejtek részt vesznek az anyagcserében, az utóbbi pedig azt, hogy különböző anyagokat /cytokineket / termelnek.

A zsirsejtek anyagcseréjük során a zsírok, triglyceridek lebontását végzik és „szabad zsírsavakat" /FFA/ állítanak elő. Ez utóbbiak a keringéssel eljutnak a vázizomzatba, ahol rontják az inzulin hatását, előbb-utóbb csökkentik az inzulin iránti érzékenységet.
A szabad zsírsavak továbbá a hasnyálmirigyben rontják az inzulin termelését is, károsítják az inzulint előállító β sejtek működését. Mindkét metabolikus hatás rontja a cukor anyagcserét és cukorbetegség kialakulását segíti elő. Ezért gyakori a hasi elhízás eseteiben a 2. típusú diabetes.

Az abdominalis zsírsejtek endokrin funkciója azt jelenti, hogy hormonszerű, biológiailag aktív anyagokat /cytokinek/ termelnek. Ezek a gyulladáskeltő /TNFα, IL6, stb./, trombózist okozó /PAI/ anyagok az érbetegségek kialakulásában játszanak jelentős szerepet. Hasi elhízásban nagyobb mennyiségben termelődnek cytokinek, ez magyarázza az érbetegségek gyakoribb megjelenését.

A hasi zsírszövet tehát nem ártatlan zsírdepó, mely csak esztétikai problémát és fizikai, terhelési nehézséget okoz, hanem belénk „szerelt", hasunkban „melengetett ellenség". Mennyisége egyenes arányban áll a kardiometabolikus rizikóval, mert „előállítja" a cukor anyagcserezavart, a hipertóniát, a vérzsír- eltéréseket, és ezáltal infarktust, stroke-ot és egyéb érbetegségeket okoz.

Metabolikus szindrómáról akkor beszélünk, ha a hasi elhízás mellett négyből /cukorbetegség, magas triglycerid szint, alacsony HDL-koleszterin, hipertónia/ legalább 2 rizikó faktor jelen van. A hasi elhízás szerepe azonban központi, lényegi!

Férfiakban - a köldök magasságában mérve - 102cm-nél, nőkben 88 cm-nél nagyobb haskörfogat kóros./ Egy szigorúbb kritérium férfiakban 94, nőkben 80 cm feletti értéket ad meg /. A nagyobb érték ugyanis a felhalmozott abdominalis zsírszövetre utal, és ettől az „ellenségtől" mihamarabb meg kell szabadulni.

A feladat ezek után egyszerű: végy egy centimétert és mérd meg a testsúlyod!