Földön heverő, nyöszörgő sérültek, szivárgó vér és kétségbeesés a Semmelweis Egyetem aulájában.
Földön heverő, nyöszörgő sérültek, szivárgó vér és kétségbeesés – a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának aulájában ez a látvány fogadta az érkezőket a Kutatók Éjszakáján. A lövöldözés utáni jelenetet megelevenítő szerepjáték dermesztően élethűre sikerült - tudósított a Semmelweis Figyelő.
Dr. Hornyák István narrátorként működött közre a mentőtiszt szakos hallgatók interaktív előadásában. „Ki tanult elsősegélynyújtást?" – kérdezte mindjárt az elején, a közönség pedig megszeppenve nézett maga elé. „Csak úgy hagyják a sérülteket itt heverni?" – tette hozzá, mire egy hölgy nagy levegőt vett, és megpróbálta stabil oldalfekvésbe helyezni az egyik sebesültet, akinek szemét rendkívül élethű, lőtt sebet formázó maszkírozás takarta.
Négy sérült, sok döntés
„Mentőt! Valaki hívjon mentőt!" – kiáltották, mire a mentőtiszt szakos egyetemisták teljes felszereléssel a helyszínre rohantak, ellátták a kisebb-nagyobb sebeket, újraélesztették, akit kellett – persze, ez utóbbi műveletet babán végezték el, miközben az általa megszemélyesített lány a kövön, egy szörpből álló vértócsában hevert –, és letakarták a menthetetlent. Az egyiknek a vállát súrolta lövedék, a másiknak a hasa vérzik, de a nézők sem bámészkodhatnak, mert valakinek az infúziót is kell tartani.
Gyakorlat teszi
„Hogyan lehet mindezt bevinni a tanterembe?" – firtatta Dr. Hornyák István, aki nyomban választ is adott: ez a munka összeszedettséget és pontosságot igényel, ezért ilyen új eszközökre van szükség a gyakorlati oktatásban, mint például ez a bemutató. Egy többsérültes szituáció rengeteg döntés-, illetve krízishelyzetet jelent, amelyek során a hallgatók a feszültség átélése mellett utólag eltűnődhetnek rajta, hogy mit csináltak volna másként.
Élesben és biztonságban egyszerre
„Nem csúszott a tubus, kicsit későn kezdtük az újraélesztést…" – kritizálta saját munkáját az a lány, akinek feladata volt a mentőcsapat koordinálása. Miközben válaszolni próbált rá, hogy pontosan mit élt át az elmúlt percekben, végig a kezében lévő sztetoszkóppal babrált: látszott rajta a felfokozott idegállapot, amit a jelenet emberi oldalról történő átélése és a hivatástudat által támasztott elvárások együttes hatása eredményezett. Mert mi, nézők csak némán, elkerekedett szemekkel figyeltünk, ők pedig már mentőtiszt-tanoncokként is elképesztő lélekjelenléttel tevékenykedtek. Mindössze tizenöt percig tartott a program, de biztos, hogy mindenki számára emlékezetes volt.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!