Véralvadásgátlót szed? Mi legyen a fogorvosnál?

A véralvadásgátlók használata kiemelt jelentőséggel bír a trombózis prevenciója kapcsán, és vannak esetek, amikor a betegnek élete végéig alkalmaznia kell a készítményt. Azt azonban nem árt tudni, hogy az antikoagulánsok bizony megnövelik egyes orvosi beavatkozások kapcsán a vérzés rizikóját, így felvetődhet a kérdés, hogy mit tegyen az illető, ha esetleg fogászati kezelésre készül. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa választ ad sokak problémájára.

Megnő a vérzéses szövődmények rizikója

A véralvadásgátló terápia lényege, hogy a véralvadás egyensúlyát mesterségesen a vérzékenység irányába toljuk el kisebb- nagyobb mértékben. Fokozott trombózis-készség esetén ugyanis a mérleg az előbbi irányba dől, és ennek következtében vérrögök keletkezhetnek - mind az artériákban, mind a vénákban-, életveszélyes állapotokat generálva. Ezt megelőzendő a szakorvos bizonyos esetekben (pl. trombózis, tüdőembólia, stroke után, súlyosabb trombofília fennállásakor) véralvadásgátló terápiát ír elő meghatározott ideig (akár az illető élete végéig). A készítmények negatív oldala viszont az, hogy bizonyos mértékben megnövelik a vérzések rizikóját- éppen ezért a nagyobb vérvesztéssel járó beavatkozások esetén meglehet, hogy fel kell függeszteni az alkalmazásukat, esetleg más készítményre szükséges áttérni.

Mi a helyzet a fogászati kezelések esetében?

Sajnos igen sokan vannak, akik halogatják a fogászati kezeléseket a véralvadásgátló terápia miatt, és inkább fájdalomcsillapítókat kapkodnak be, mint hogy ellátogassanak szakemberhez, mivel tartanak a nagyobb vérvesztéstől. Pedig a fájdalmat nem kell elviselni, sőt a gyulladt fog okozta veszélyeket sem kell bevállalni, hiszen van megoldás a problémára.

Még mielőtt fogászati kezelésen esne át a véralvadásgátlót szedő beteg, fontos, hogy előtte konzultáljon a hematológus szakemberrel, valamint tájékoztassa a fogorvost – vagy a szájsebészt - arról, milyen készítményt szed! Ugyanis mindig egyéni elbírálás függvénye, hogy kinél mi a teendő, hiszen ezt befolyásolja többek között a trombózis rizikójának mértéke, a trombózis kialakulásától eltelt idő, az alkalmazott véralvadásgátló szer, valamint az, hogy milyen beavatkozáson fog átesni az illető. Minimális vérzéssel járó kezelés esetén nem szükséges az antikoaguláns terápia napokra történő felfüggesztése, ilyenkor elég lehet, ha a beavatkozás előtti napon nem veszi be az alvadásgátlóját, és csak a kezelés után 3-6 óra elteltével tér vissza rá. Ám ha komolyabb vérvesztésre kell számítani, vagy súlyos volt és a beavatkozáshoz közeli időpontban zajlott a trombózis, akkor az alvadásgátló tabletta helyett LMWH injekciót kell alkalmazni és a kezelésre is csak akkor kerülhet sor, ha az alvadásgátló tabletta már teljesen kiürült a szervezetből - mondja dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus főorvos, aki a paciensek visszajelzései alapján elnyerte a Trombózisközpont Év Kiváló Orvosa díjat.