Az idei világnap fő üzenete: mikor, mit és mennyit kellene vagy szabadna innunk a vese védelmében.
A Nemzetközi Nephrologiai Társaság (ISN) és a Vesealapítványok Nemzetközi Szövetsége (IFKF) magyar kezdeményezésre, minden év márciusának második csütörtökét a Vese Világnapjának nyilvánította. A Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet vesénk központi szerepére általános egészségünk szempontjából, és hogy hangsúlyozásával világszerte csökkenjen a vesebetegségek és a hozzá társuló szövődmények gyakorisága, súlyossága.
A Vese Világnap megrendezésére 2015-ben immár tízedik alkalommal kerül sor, ezúttal március 12-én. A 6 kontinens több mint 100 országában – köztük Magyarországon is – megtartott világnap ez évi jelmondata: „Egészséges vesét mindenkinek!", központi témája pedig „Az ideális folyadékfogyasztás – avagy mit, mikor és valójában mennyit igyunk".
Ma Magyarországon minden 10. ember érintett valamely vesebetegségben. Évente mintegy 500-600 ezer vesebeteg szorul gondozásra, 270-300 veseátültetés valósul meg, és közel 6500 krónikus veseelégtelenségben szenvedő beteg életben maradását biztosítja a dialízis kezelés.
A sokáig észrevétlenül lappangó, majd hirtelen lecsapó, alattomos betegség nagy része azonban odafigyeléssel megelőzhető. A betegség ugyanis „köztünk" van: Magyarországon a népbetegségnek számító elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség ma a legfontosabb vesebetegségre hajlamosító tényezők! A 2,5-3,5 millió hipertóniás- és az 1,1 millió cukorbeteg 10, illetve 5 százaléka válik a későbbiekben veseelégtelenné.
A Vese Világnap célja 2015-ben is az, hogy
- felhívja a figyelmet a vese létfontosságú szerepére,
- hogy hangsúlyozza, a cukorbetegség és a magas vérnyomás a legfontosabb kockázati tényezők a krónikus vesebetegség kialakulásában,
- hogy ösztönözze a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételt, a megelőzés fontosságát,
- hogy edukálja az egészségügyi szakembereket, tudatosítsa bennük, hogy milyen jelentős szerepük van a krónikus vesebetegség kockázatának csökkentésében,
- hogy világossá tegye a helyi és az országos egészségügyi hatóságok szerepét a krónikus vesebetegség növekedésének ellenőrzése kapcsán. Az egészségügyi hatóságoknak az egész világon meg kell küzdeniük a magas és egyre növekvő költségekkel, amennyiben nem történik hathatós intézkedés annak érdekében, hogy kezeljék az egyre több embert érintő krónikus vesebetegség problémáját.
- hogy ösztönzése transzplantációt, mint a veseelégtelenség legjobb lehetséges „gyógymódját", és a szervadományozást, mint életmentő cselekedetet.
A világnapi rendezvények, előadások, szűrések, nyílt napok folyamatosan frissített listáját ide kattintva találja.
A képre kattintva nagyítható
Az idei üzenet: Az ideális folyadékfogyasztásmit, mikor és valójában mennyit igyunk?
- Négyszáz millió évvel ezelőtt az emlősök szárazföldi elterjedése nem lett volna lehetséges, ha nem alakult volna ki többek között a szomjazási ösztön. Míg étel nélkül heteket is túl lehet élni, folyadék nélkül csak néhány napot bír ki az ember. Az emberi szervezet és benne az összes szervrendszer működésének fenntartásához a só-és vízháztartás egyensúlyára is szükség van. Ha a szervezetben vízhiány lép fel, működésbe lép a „jelzőrendszer", a szomjúságérzet, mely folyadékfogyasztásra késztet - foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat Dr. Pató Éva, az Uzsoki Utcai Kórház, III. Belgyógyászati/Nephrologiai Osztály főorvosa.
Az interneten és a médiában igényes válogatás nélkül látható és hallható vízfogyasztási ajánlás alapján azt gondolhatnánk, hogy a világon csak csecsemők, mozgásukban korlátozottak és nagyon idős emberek élnek. Ezek a csoportok ugyanis valóban kitüntetett figyelmet és főleg külső segítséget igényelnek, mert kevésbé érzik a szomjúságot, és önállóan nem tudnak folyadékhoz jutni. Mindenki másnál a szomjúságérzet egészen pontosan „megmondja", hogy mennyi a folyadékszükséglet. A túlzott, erőltetett folyadékfogyasztás akár vízmérgezést is okozhat. Az egészséges vese 700-800 ml vizeletben is képes az anyagcsere során átlagosan keletkező oldott anyagmennyiséget kiválasztani.
Mennyi folyadékra van szükségünk?
Nem lehet minden egyén számára egyetlen számban megjelölni az egyensúly fenntartásához szükséges folyadékmennyiséget. Az éghajlat, külső hőmérséklet, a páratartalom, a fizikai aktivitás mértéke, az elfogyasztott étel sótartalma- mind befolyással van a folyadékszükségletre. Fontos figyelembe venni, hogy a zöldségek, gyümölcsök 85-95 százaléka víz, a levesek, főzelékek, joghurtok víztartalma is jelentős, de még a tészta, rizs is főzés közben kétszer annyi vizet vesz fel, mint a saját súlya. A belső biokémiai folyamatok során is termelődik víz, ugyanakkor a vizeleten kívül a széklettel, légzéssel és a bőrön át való párolgással is adunk le folyadékot.
Ennek alapján átlagos hőmérsékleti körülmények között az egészséges, átlagos fizikai aktivitású egyének számára napi 1,5-2,0 liter folyadékfogyasztás elégséges. Ennél több folyadék lázzal, hányással, hasmenéssel járó betegségek esetén indokolt. Nem szabad megfeledkeznünk a hányás, hasmenés következtében kialakult sóhiányról sem.
A szomjúság oltására legideálisabb a tiszta víz. Nem javasoltak az alacsony gyümölcstartalmú italok, a szintetikus, cukorral készített üdítőitalok, energiaitalok és az alkoholtartalmú italok sem, ezektől csak még szomjasabbak leszünk és felesleges kalóriát is tartalmaznak.
A krónikus betegségben szenvedők ne a médiára figyeljenek, hanem az őket gondozó orvosukkal konzultáljanak. Számos idült betegség közül a legkevésbé a krónikus vesebetegek esetében lehet „egy kaptafára" venni a folyadékfogyasztással kapcsolatos ajánlásokat. A vesebetegséget kiváltó októl, a betegség stádiumától függően szükség lehet akár napi 6-7 liter folyadékbevitelre is, és lehet olyan klinikai állapot, ahol a javasolt maximális napi folyadékbevitel fél-egy liter.
A népiesen vízkórnak nevezett pangásos szívelégtelenségben a szív gyenge pumpaműködése miatt szaporodik fel a víz a szervezetben. Előrehaladott vesebetegség szintén folyadék felesleget eredményez. A lábak szimmetrikus vizenyője egyértelműen jelzi, hogy túl sok a folyadék a szervezetben. Ilyen helyzetben a napi folyadékfogyasztás ne haladja meg az egy litert.
Kiemelten fontos, hogy a több betegségben (cukorbetegség, magas vérnyomás, szívbetegség, májbetegség, vesebetegség, krónikus fájdalommal járó mozgásszervi betegségek) szenvedő betegek az egyénre szabott gyógyszeres terápián túl, orvosuktól és az egészségügyi szakdolgozóktól igényeljék a diétára, és ezen belül a folyadékfogyasztásra vonatkozó konkrét útmutatást is - figyelmeztet a főorvosnő.
A mindig aktuális 8 aranyszabály
Bár idén az optimális folyadélfogyasztás áll a világnap fókuszában, számos más dolgot is tennünk lehet, hogy a vesebetegségek kialakulásának kockázatát csökkentsük!
1. Legyen fitt és aktív!
Önmagunk fitten tartása segít csökkenteni a vérnyomást és ezáltal a krónikus veseelégtelenség rizikóját. A “mozgásban a vese egészségéért" elv az egész világra kiterjedő mozgalom. Ennek kapcsán mindennapi emberek, hírességek, közéleti személyiségek és szakemberek együtt menetelnek, közterületeken gyalogolnak, futnak és kerékpároznak. Miért nem csatlakozik hozzájuk? Bármelyik formát is választja,tökéletes lesz!
2. Rendszeresen ellenőrizze vércukor szintjét!
A cukorbeteg emberek mintegy felében fejlődik ki a cukorbetegséggel kapcsolatos diabéteszes nefropátia, diabéteszesek számára tehát a vesefunkció rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen. A cukorbetegség következtében kialakuló vesekárosodás mérsékelhető vagy teljes mértékben kivédhető, ha idejekorán észleljük. Ezért fontos, hogy szakemberrel rendszeresen ellenőriztesse vércukorszintjét, ebben orvosa vagy gyógyszerésze mindig készséggel áll az Ön rendelkezésére.
3. Ellenőrizze vérnyomását!
Habár azt sok ember tudja, hogy a magas vérnyomás agyvérzéshez, illetve szívinfarktushoz vezethet, azt viszont kevesen tudják, hogy ez a leggyakoribb oka a vesebetegség kialakulásának is. A normál vérnyomás 120/80 Hgmm. Ezen érték és 129/89 Hgmm között prehipertóniáról beszélünk, az ebbe a csoportba tartozó betegek számára alapvető életstílusbeli és diétás változtatásokat ajánlunk. 140/90 Hgmm feletti vérnyomásértékek esetén beszélünk magasvérnyomás betegségről, ilyenkor az orvos tájékoztatja a beteget a kórállapottal járó fokozott rizikóról és a vérnyomás rendszeres ellenőrzését ajánlja. A magas vérnyomás nagyobb valószínűséggel okoz vesekárosodást azokban az esetekben, amikor más betegségekkel is társul, mint pl. cukorbetegség, magas koleszterinszint és szív-, és érrendszeri betegségek.
4. Étkezzen egészségesen és kerülje a túlsúlyt!
Az ideális testsúly segít kivédeni a cukorbetegség, szívbetegségek és más olyan állapotok kialakulását, amelyek krónikus veseelégtelenséghez vezethetnek. Csökkentse a sóbevitelét! Az ajánlott nátrium bevitel 5-6 gramm naponta (egy teás kanálnyi!). Próbálja meg a minimumra csökkentetni az előre elkészített és az éttermi ételek fogyasztását, az otthoni ételekhez pedig ne adjon jelentős mennyiségű sót! Sokkal könnyebb ellenőrizni a sóbevitelt, ha saját maga készíti el friss alapanyagokból az ételeit.
5. Fogyasszon megfelelő mennyiségű folyadékot, elsősorban vizet!
Régi bölcs javaslat napi 8 pohár víz fogyasztása. A legújabb kutatások szerint pedig elengedhetetlen a jó egészséghez. A bőséges vízfogyasztás segíti a vesét megtisztítani a szervezetet a sótól, a húgysavtól és a méreganyagoktól, ezáltal csökken a krónikus vesebetegségek kialakulásának esélye. Ausztrál és kanadai kutatók alapvetőnek tartják a napi 2 literes vízfogyasztást, mely csökkenti a vesefunkció romlását. Nem javasolják viszont az agresszív folyadékfogyasztást, mely mellékhatásokat okozhat. Vesekövesség esetében kifejezetten ajánlott napi 2-3 liter víz elfogyasztása, így az újabb kő kialakulásának esélye csökkenthető. Romló veseműködés esetén kezdetben még inkább megnő a folyadékigény. Csek a veseelégtelenség késői stádiumában – amikor a vese már nem tudja kiválasztani a megfelelő mennyiségű folyadékot – lehet ártalmas a túlzott bevitel. Győződjön meg arról, hogy jó a veseműködése! Támogassa veséje műkődését megfelelő folyadékbevitellel!
6. Ne dohányozzon!
A dohányzás lelassítja a vese véráramlását. Amennyiben kevesebb vér jut a vesékbe, romlik a vesefunkció. A dohányzás a vesedaganatok kockázatát is mintegy 50%-kal megnöveli.
7. Kerülje a vény nélküli gyógyszerek rendszeres szedését!
Általánosan elterjedt gyógyszerek rendszeres szedése, mint a különböző gyulladásgátlók, (például az ibuprofen), vesekárosodást okoz. Az ilyen gyógyszerek nem jelentenek jelentős veszélyt, amennyiben a vese egészséges és csak alkalmanként használják őket. Ellenben ha krónikus fájdalomcsillapításra szolgálnak, mint ízületi gyulladás vagy derékfájdalom esetén, orvosa segítségével olyan szert kell választani, mely a fájdalmat csökkenti, de a vesét a legkevésbé károsítja.
8. Ellenőrizze vesefunkcióját, amennyiben egy vagy több “nagy kockázati tényezővel" rendelkezik, úgy mint:
• cukorbetegség,
• magas vérnyomás,
• túlsúly,
• vagy a családban előforduló vesebetegség.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!