Veszélyes-e az allergén immunterápia?
Egészségmagazin
Forrás: Budai Allergiaközpont
Az allergén-specifikus immunterápia gyakorlati alkalmazására vonatkozó nemzetközi irányelveket WHO fektette le 1997-ben.
Három évig kell szednie azt az anyagot, amire allergiás, de a kezelés végére – sőt, a tapasztalatok szerint már a kezelés első évében is – jelentősen, átlagosan 80 százalékkal csökkennek az allergiás tünetei. Ön bevállalná?
Világszerte használt kezelési mód
„Maga az allergén-specifikus immunterápia egyáltalán nem új kezelési mód, több mint száz éves múltra tekint vissza" – magyarázza dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Elsőként az 1900-as évek elején alkalmazták, ekkor fedezték fel, hogy ha a beteg szervezetébe juttatják az allergén anyagot, akkor az idővel megtanulja elviselni azt, így pedig az adott pollen hatására fellépő allergiás reakció is megszüntethető. Az 1950-es évek óta az immunterápiás készítményeket világszerte egyre több országban használják az allergiás betegségek kezelésére.
Nemcsak a tüneteket csillapítja, hanem a kiváltó okot kezeli
Az ebben az időszakban sokak által szedett antihisztamin tartalmú készítmények hatóanyaga, az allergiás reakció során, a szervezetben felszabadult hisztamin kötődését gátolja a nyálkahártyán lévő hisztamin receptorokhoz. Ez azt jelenti, hogy hatására az allergiás tünetek már nem tudnak megjelenni: a betegnél egy időre – a gyógyszer folyamatos szedésének ideje alatt – szerencsés esetben megszűnik a tüsszögés, orrfolyás. Ezzel szemben az allergén-specifikus immunterápia ma az egyetlen olyan kezelési mód, amely nem csak a tünetekre hat, hanem az allergia kiváltó okát, az immunrendszer túlműködését fékezi meg. Sikeres terápia esetén pedig a hatás a készítmény szedésének befejezését követően több évig tart.
Erősödnek-e a tünetei, ha az allergént szedi?
Az immunterápiás készítmények előállítása és adagolása szigorúan szabályozott keretek közt történik. A biztonságos kezelés érdekében már az 1970-es években megszületett az a mai napig is érvényben lévő alapkoncepció, mely a készítmények összeállításának módját egységesen szabályozza. Az allergén-specifikus immunterápia gyakorlati alkalmazására vonatkozó nemzetközi irányelveket pedig az Egészségügyi Világszervezet fektette le 1997-ben.
„A terápia során a beteg valóban azt az allergént szedi, ami a panaszait kiváltja, ám a lényeg, hogy mindezt ellenőrzött mennyiségben, tisztított, standardizált allergénekkel teszi. Az allergiás tünetei pedig azért nem fognak a kezelés hatására erősödni, mert más a bevitel útja. A pollenek a légutakon keresztül okoznak tüneteket, a beteg belélegzi, tüsszögni kezd, az orra viszket. Itt a beteg az allergént tabletta, vagy cseppek formájában a nyelve alá helyezi, vagyis nem a légutakba kerül, hanem a szájnyálkahártyán keresztül szívódik fel, ezért nem erősödnek a légúti tünetei" – fejti ki részletesen a sokakban megfogalmazódott kérdést a főorvosnő.
Negatív és pozitív mellékhatásokra is számíthat!
Ahogyan az antihisztamin készítmények esetében, úgy az allergén specifikus immunterápiánál is előfordulhatnak mellékhatások. Ezek jellemzően helyi mellékhatások, a bevitel helyén jelennek meg és átmeneti kellemetlenség kategóriába sorolhatók. A leggyakoribb eset, a készítmények alkalmazását követően fellépő, a szájnyálkahártyán tapasztalt enyhe viszkető érzés. Dr. Balogh Katalin fontosnak tartja megemlíteni, hogy az allergén immunterápia esetében pozitív hatásokról is beszélhetünk. A készítmények szedésével ugyanis meg lehet előzni az újabb allergiák megjelenését, illetve az olyan súlyos szövődményt is, ami elsősorban a nem megfelelően kezelt allergiásoknál jelentkezik: az asztma kialakulását.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!