Akármi is áll a vérszegénység hátterében, a beteg gyenge, fáradékony, gyakran megszédül.
A vérszegény ember a tartós állás, meleg hatására könnyen elájul, sápadt, hamar leizzad, fizikai teljesítőképessége csökken, türelmetlen és még tanulási nehézségei is lehetnek. A fizikális tüneteket is színezi az ok, ami vérszegénységhez vezetett - például vashiányos vérszegénységnél a fáradékonyságon túl, a haj hullása, körmök töredezettsége jelentkezik, B12 vitamin hiányban pedig végtagok zsibbadása, a bőrön bizsergés, furcsa, idegen érzés színesíti a tüneteket.
A nagy meleg, a folyadékvesztés okozta kiszáradás súlyosabban veszélyezteti a vérszegény beteget. Természetesen a helyzetet tovább rontja az alapbetegség is, ami a problémához vezetett.
A régóta fennálló, úgynevezett krónikus vérszegénység esetén bár a szervezet már hozzászokott az oxigénhiányhoz, az ember a mindennapi tevékenységeit még el tudja látni, de minden élethelyzeti változás nagy kihívás számára és gyakran már nem is képes ezeket megfelelően kezelni.
Mi az a vérszegénység?
A vérszegénység azt jelenti, hogy a sejtjeink, szöveteink oxigén szükségletét a vér a vörösvérsejtjeinkben lévő oxigént szállító molekulák mennyiségi, vagy minőségi eltérései miatt nem tudja kielégíteni. A vérszegénységet kiváltó ok alapján különböző típusairól beszélhetünk – mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis Központ hematológus főorvosa
A betegség okai
Leggyakrabban a vér- vagy vasvesztés, a vas- vagy folsav bevitel elégtelensége okoz vérszegénységet. Van, hogy a bélrendszer betegsége miatt nem tudnak felszívódni a vérképzéshez szükséges elemek, fehérjék, vitaminok. /vas, folsav, B12, B6 vitamin./
A B12 vitaminhiány okozta vérszegénységet, hívják „vészes vérszegénységnek" is. Ebben a betegségben a gyomor nyálkahártyája beteg, sorvadt, és ezért nem tud termelni egy fehérjét, ami pedig feltétlenül szükséges lenne a B12 vitamin felszívódásához. A gyomor megbetegedését pedig a sejtek ellen termelt ellenanyag, úgynevezett autoantitest okozza. Tehát, a vészes vérszegénység egy autoimmun megbetegedés, vagyis saját immunrendszerünk tévedésből a gyomornyálkahártya bizonyos sejtjei ellen termel ellenanyagot.
Egy másik, vérszegénységhez vezető ok, amikor elegendő a vasbevitel, van is belőle a raktárakban, de azt az immunrendszer nem engedi felhasználni - ez okozza a fertőzésekhez, daganatokhoz társuló krónikus vérszegénységet.
Bizonyos esetekben a vörösvérsejt (vvs) képzéshez minden anyag a szervezetben rendelkezésre áll, de a csontvelő, rosszindulatú betegsége miatt, nem képes a vérképzésre. Ilyenkor a rendszeres vvs tranzfúzió adása a segítség.
A vérszegénység ritkább formája, amikor veleszületetten, vagy gyógyszer, fertőzés, különböző betegségek hatására a vörösvérsejtek élettartama megrövidül és az érpályán belül, feloldódik. Gyakori kísérője a krónikus vérszegénység a vesebetegségeknek, független attól, hogy cukorbetegség, vagy más kór okozza-e a vesebetegséget. Ennek oka, hogy a vese termel egy eritropoetin nevű fehérjét, ami szükséges a vörösvérsejt képzés szinten tartásához.
Természetesen, ha a vérszegénység oka tisztázódott, lehet kezelni. A hiányzó anyagokat tabletta, injekció formájában be tudjuk juttatni a szervezetbe.
Van, hogy a vérszegénységet az alapbetegséggel együtt, esetleg a beteg élete végéig kezelni kell.
Néhány jó tanács vérszegénység esetén
Kerülje a fokozott fizikai aktivitást, mert pulzusszáma nagyon gyorsan fog emelkedni, oxigénhiány, vérnyomásesés, ájulás lesz a következménye. Tartózkodjon a meleg fürdőtől is, a hosszú ácsorgástól, napozástól, mert ezeknek is eszméletvesztés lesz a vége. Kerülje balesetveszélyes helyzeteket, mint pl. létrára mászás, mert megszédülhet és leeshet, esetleg csonttörést szenved. Gyakran igyon folyadékot és az étkezést is ossza el napi 4-5 alkalomra.
A folyadékbevitelt még tovább kell korrigálni, ha cukor vagy vesebeteg.
Aki valamilyen krónikus vérszegénységben szenved, már ismeri a fizikai aktivitásának határait. Akinek csak átmeneti állapot a vérszegénység, annak a gyógyszeres kezelés, esetleg az étrend kiegészítése gyorsan rendezi a vérképét és a fizikai szellemi aktivitása is helyreáll.
A nyári kánikula jobban megviseli a vérszegény betegeket is, sokkal több pihenésre, folyadékbevitelre van szükségük, mint normál időjárásban.