Világnapi kérdés: Mit tenne ma Kossuth Lajos?

A Légúti Betegek Országos Egyesülete (LEBE) a Tüdőgyulladás Világnapja alkalmából a betegségben elhunyt magyar hírességek szobrainál tartott közterületi akcióval hívta fel a figyelmet arra, hogy az egyébként védőoltással könnyedén megelőzhető fertőző betegség a mai napig a tíz vezető halálok egyike maradt. Többek között Puskás Ferenc, Liszt Ferenc, Kossuth Lajos és Csokonai Vitéz Mihály szobrainál elhelyezett figyelmeztető táblákkal és tájékoztató kiadványok kiosztásával figyelmeztetett a LEBE a Tüdőgyulladás Világnapja alkalmából arra, hogy a betegség a mai napig a vezető halálokok egyike, miközben a Streptococcus pneumoniae baktérium okozta fertőzések jelentős része egyetlen védőoltással könnyedén megelőzhető.

A tájékozottság a legjobb orvosság
Egy a közelmúltban végzett reprezentatív felmérés eredményei szerint a lakosság háromötöde tudja, hogy a tüdőgyulladás akár halálos lefolyású is lehet, míg a kérdezettek több mint egyharmada van tisztában azzal, hogy a betegségnek lehetnek súlyos következményei. Mindössze 2% gondolja úgy, hogy a betegség nem veszélyes, gyorsan elmúlik, mint egy megfázás. Szinte egyöntetűen igaznak tartották a megkérdezettek azt az állítást, hogy a tüdőgyulladás a megfázásból, meghűlésből keletkező szövődmény, de a kérdezettek több mint fele azt is tudta, hogy a tüdőgyulladás cseppfertőzéssel, közösségben is terjedhet. A válaszadók 42%-a szerint a tüdőgyulladás mindenki számára egyaránt veszélyes, akik szerint azonban vannak veszélyeztetettebb csoportok, legtöbben az időseket és a krónikus betegségekben szenvedőket nevezték meg.

Dr. Mucsi János tüdőgyógyász főorvos, a LEBE alapítója szerint fontos tudatosítani, hogy a betegség különösen veszélyes az 50 év felettiek és a krónikus betegek – például légúti betegek, cukorbetegek, szívbetegek és tumoros betegek – számára, de az immunrendszer állapotától függően ennél jóval többeket érinthet a betegség. „Nem mindig elég az antibiotikum, ezért inkább előzzünk meg" – hangsúlyozta a főorvos, aki szerint az ellenálló baktériumok számának növekedésével nő annak az esélye is, hogy az orvos által felírt antibiotikum nem hat a kórokozóra, ezért a legjobb módszer a megelőzés.

Megelőzni, de hogyan?
A TÁRKI által végzett felmérés válaszadóinak 44%-a hallott már arról, hogy a közösségben szerzett tüdőgyulladás védőoltással megelőzhető. A kérdezettek jóval több mint kétharmada azonban csak a gyerekkori kötelező védőoltásokat kapta meg, mindössze egynegyednyi azok aránya, akik ezeken túl egyéb védőoltásokat is kaptak. A gyermekkori kötelező oltásokon túl egyéb védőoltásokat is megkapott válaszadók közül legtöbben influenza és a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni védőoltást kaptak. Tüdőgyulladás elleni védőoltást a lakosság alig 2,5%-a kapott már és mindössze további 5% azok aránya, akik tervezik, hogy ezt a védőoltást beadatják maguknak a háziorvosukkal.

Figyeljünk az idősebbekre!
A kérdőívre válaszolók egyötöde állítja, hogy gondoskodik arról, hogy idősebb családtagjai megkapják a szükséges védőoltásokat, alacsony azonban azok aránya, akik a tüdőgyulladás veszélyeit is számításba veszik. Míg az influenza elleni oltást a megkérdezettek 30%-a tervezi beadatni magának vagy idősebb családtagjainak, addig mindössze 4% azok aránya, aki tüdőgyulladás elleni oltást is tervezi beadatni szüleinek, nagyszüleinek.

Dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának nyugalmazott főosztályvezetője Baross Gábor – a szintén tüdőgyulladásban elhunyt egykori közlekedési miniszter – szobránál elmondta, hogy míg az újszülöttek néhány hónapos korban kötelezően megkapják az ingyenes és akár élethosszig tartó védettséget nyújtó oltást, addig az idősebbeknek erről önállóan kell gondoskodniuk. A LEBE és a Nyugdíjasok Országos Szövetsége által tartott megmozduláson felszólaló járványügyi szakember szerint felnőtt korban egyetlen oltás is elegendő a tartós védettség kialakításához, így mindenkinek azt javasolja, hogy keresse fel a háziorvosát és beszéljen vele a tüdőgyulladás megelőzéséről.