31 milliárdot kapnak a kórházak

Harmincegy milliárd forintot kapnak konszolidáció címén a kórházak - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken Budapesten. Részleteket a miniszter nem mondott, annyit azonban közölt, hogy idén először egy adott módszertan alapján osztják szét a rendelkezésre álló forrást.

A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének konferenciáján Balog Zoltán utalt arra, eddig úgy konszolidálták az egészségügyi intézményeket, hogy a központi kormányzat nem kért garanciát az egyes ellátóktól arra, hogy a felhalmozódott adósság egy része ne termelődjön újra.

"Ennek a rendszernek köszönhető az, hogy először fogunk úgy konszolidációt végezni az év végén, hogy pontosan meg tudjuk mondani, hogy milyen módszertan alapján kap valaki ennyit, a másik meg kevesebbet, és mit vállal azért a saját oldalán, hogy a jövőben az az adósságállomány a következő évben csak a fele vagy a harmada legyen" - fogalmazott a miniszter.

Központi felelősségvállalás nélkül nem működnek a nagy rendszerek
Központi felelősségvállalás nélkül a nagy rendszerek nem működnek, mivel a megosztott felelősség nem számon kérhető - mondta Balog Zoltán a konferencián. A miniszter emlékeztetett: a 2010-es kormányváltáshoz kapcsolódó egyik reform lényege éppen az volt, hogy az egészségügyet, az oktatást, a kultúrát, a sportot és a szociális területet egy vezetés alá vonják.

Az egyik legnagyobb gondnak az elmúlt 21 évben az bizonyult, hogy a felelősség megosztott volt, nem lehetett pontosan tudni, hogy ki, mikor, miért felelős, és mit lehet rajta számon kérni - mondta Balog Zoltán a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének konferenciáján tartott előadásában. Egyfajta presztízs-, pozíció- és forrásharc alakult ki az elmúlt évtizedekben, és nem akadt egy erős politikai formáció, amely ennek véget vetett volna - mutatott rá.

Balog Zoltán szerint ennek a "harcnak" a legszembetűnőbb következménye az önkormányzatok éveken át tartó eladósodottsága volt, hiszen a központi kormányzat elégtelen finanszírozása mellett kellett az önkormányzatoknak az állam által rájuk ruházott egyre több feladatnak megfelelniük, aminek sok helyhatóság nem tudott eleget tenni, vagy hitelekből finanszírozták a működésüket.

A miniszter véleménye szerint 2010-ben átfogó, hatékony változtatásra volt szükség, és ki kellett jelölni a felelősöket, továbbá az emberekkel és a helyi önkormányzatokkal el kellett hitetni, hogy "a központi állam nem ellenség".

Balog Zoltán szerint az elmúlt évek átalakulásának egyik fontos célja a munka megbecsülése és középpontba állítása volt. Mint fogalmazott, a munkaalapú társadalom felé kell haladni, és ezt a nagy rendszereknek is támogatniuk kell. Ezzel kapcsolatban a rokkantsági fokozatok felülvizsgálatát, illetve a nyugdíj és a munkavállalás szétválasztását említette. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, "stílushiba" csúszott a rendszerbe, hiszen a nyugdíjaskorú orvosok esetében az államnak kellett volna kérnie, hogy egyes orvosok tovább dolgozzanak, hiszen nélkülük nem működne a rendszer.

A miniszter szerint nemzetstratégiai kérdés az esélyek kiegyenlítése és az esélyteremtés, ehhez elengedhetetlen, hogy a nagy ellátórendszerek átláthatók legyenek. Mint mondta, 2010-ig senki nem tudta, hogy Magyarországon hány tanár és orvos dolgozik hányféle munkaviszonyban, mert nem létezett egységes adatbázis, továbbá nem volt adat arról sem, hogy ki milyen jogcímen jutott szociális ellátásokhoz.