''Belefolyna'' a GYEMSZI a klinikai kutatásokba

A betegek számára szélesebb hozzáférést, a kisebb intézmények bekapcsolódását, a kutatási tevékenység felgyorsítását, az innováció előmozdítását szeretné elérni a GYEMSZI, amely a klinikai kutatási folyamatokat módszertani központként kívánja koordinálni, és semmiképpen nem szándékozik az együttműködésekbe és a vizsgálatokból befolyó pénzek elosztásába beleszólni – fogalmazott Dorkó Adrián, a GYEMSZI projektvezetője a Medical Tribune tegnapi szakkonferenciáján. Mindezeket többször hangsúlyozta, érzékelve, hogy nagy aggodalmat és ellenállást váltott ki a gyógyszercégek és vizsgálóhelyek körében a GYEMSZI újabb, e területre is rátelepedő központosítási törekvése. A projektvezető éppen ezért már az elején leszögezte Szócska Miklós szavaira utalva, hogy nem kívánják az aranytojást tojó tyúkot levágni, hanem még több bevételt szeretnének ezen a területen elérni az ágazat számára. A GYEMSZI ezért Klinikai Kutatási Koordinációs Központot hoz létre, fázis II-IV. vizsgálatokat kívánják szervezni, a hatósági feladatokat pedig továbbra is az OGYI látja el.

Fájó pontnak minősítette, hogy a klinikai vizsgálatokat végzők megegyezésének hiánya miatt meghiúsulnak gyártói szerződéskötések, ezért szerződésminta kidolgozásával kívánják segíteni az eredményes kontraktusokat, ám ennek ellenére nem ragaszkodnak mindáron ehhez mintához, amely a tervek szerint jövő áprilisra lesz kész. Ritka és unikális lehetőség van a GYEMSZI kezében, fogalmazott, ugyanis fenntartóként 104 intézményt tud bevonni a közös keretmegállapodásba, amelynek tárgyalása során nyitottak az intézményi javaslatokra is, és lehetőségként meghagyják az intézményi eseti megállapodásokat is.

A GYEMSZI azt szeretné elérni, hogy a bevételek azokhoz jussanak el, akik a folyamatban tevékenyen részt vesznek, mert fontos, hogy motiváltak legyenek a közreműködők, vagyis az orvosok, egészségügyi szakdolgozók, akik így jövedelemkiegészítéshez jutnak. Mindez segíti az intézmények menedzsmentjét a munkaerő megtartásában is.

Semmi nincs kőbe vésve, semmilyen drámai változás nem fog történni, nincs tervbe véve jogszabályi változás, hangsúlyozta Dorkó Adrián, mondván, egy koncepció készül, s lehet egyeztetni, nyitottak a javaslatokra.

Nyitott kapukat dönget a GYEMSZI, ugyanis a gyógyszeripar részéről is eltökéltség mutatkozik abban, hogy ne csak megtartsák a hazai klinikai vizsgálatokat, de fejlesszék is azokat, fogalmazott dr. Pozsgay Csilla, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének képviselője. A részleteket alaposan ki kell dolgozni, nehogy a jó szándék ártalomba forduljon, ugyanis az ördög a részletekben lakozik. A partnerek szabad választásának lehetőségét fenn kell tartani, biztosítani kell a transzparenciát, különben a megingó bizalom jelentős veszteségeket okozhat a kutatási piacon még magát tartani tudó magyar vizsgálóhelyeknek, ugyanis nagyon szenzitív ez a terület. Bár az Unióban visszaesett a klinikai kutatások száma, hazánk eddig tartani tudta magát, csak idén jelentkezik visszaesés a vizsgálati kérelmek számában.

A vizsgálatokra a gyógyszercégek 10-15 milliárd forintot fizettek ki, összességében, beleértve a terápiás kiadásokat körülbelül 40-50 milliárd forintot fordítottak klinikai kutatásokra, amelyek során a betegek már a „holnap" gyógyszeres terápiáihoz juthattak hozzá úgy, hogy a kiadások nem terhelték az E. Alapot.

Az optimisták verziója szerint a GYEMSZI valóban segítheti a sokszor nehézkesen zajló szerződéskötések folyamatát a koordinációval, és nem fog direkt beavatkozni az intézményi szerződéskötésekbe, a díjazás elosztásába, valamint a centrumok választásába, hiszen például ez utóbbihoz nincs is joga a nemzetközi szabályozás értelmében.