A rendszer működése vagy a lakosság egészségének javítása a cél?
Az egészségügyi rendszert újra kell tervezni, szükség lenne az ellátási csomag szűkítésére, forrásbevonásra és arra is, hogy az egészségügy szereplői egymást partnerként kezeljék. A Napi Gazdaság szerdai, Egészség ára című konferenciájának több előadója szerint mindezek nélkül működésképtelenné válhat a rendszer, illetve, ha látszatra működik is, a lakosság többsége ellátás nélkül maradhat.
Mint Rácz Jenő elmondta, az ágazatban legalább akkora az emberi erőforrás válsága, mint a pénzügyi krízis. A Kórházszövetség elnöke példaként említette, hogy mindez megmutatkozik az egészségügyi dolgozók jövedelmi helyzetében, korfájában, érdekérvényesítési lehetőségeiben, de a képzés-továbbképzés helyzetében is.
A magyar humánerőforrás-krízis akkor is nagy probléma, ha tudható, hogy az egészségügyi dolgozók hiánya világjelenség. Az Egészségügyi Világszervezet 2006-os adatai szerint emiatt például a földön 1,3 milliárd ember nem jutott a legalapvetőbb ellátásokhoz sem. De Európában is, többek között Finnországban 112 ezer, az Egyesült Királyságban 35 ezer nővér hiányzott. Ebből is látszik, hogy ezt a problémát nem lehet nemzeti szinten megoldani, nemzetközi összefogásra van szükség.
Az elnök szerint ettől függetlenül szükség van arra az életpályamodellre is, amelyet az utóbbi valamennyi kormány kidolgozott, de a megvalósításra már nem futotta. Igaz, az elmúlt egy-másfél évben több pozitív lépés is történt: például a röghöz kötés feloldása, az alapellátás helyzetének javítása, a továbbképzési szabályok módosítása, a béremelés. Nagy eredmények, de Rácz Jenő szerint ebben az ellátórendszerben ezt a csomagot, ennyi forrásból, a jelenlegi szakmai előírások alapján nem lehet működtetni.
Mit lehetne tenni? – tette fel a kérdést a Kórházszövetség vezetője. Szerinte megoldást jelenthetne például, ha az egészségügy finanszírozásába jobban bevonnák az egészségpénztárakat, a kiegészítő biztosításokat. Szintén pluszforrást jelentene, ha megfizettetnék az ellátási csomag feletti részt, de azt is, ha valaki nem a területi ellátási kötelezettség rendszerén belül vesz igénybe ellátást. Az elnök ismét felvetette azt is, hogy fizethessenek azok, akik mellőznék a várólistát.
Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának igazgatója egyetértett az elnökkel, ő is úgy vélte: „a jelenlegi egészségügyi infrastruktúra és humánerőforrás-kapacitások működtetésére, a jelenlegi biztosítási csomag finanszírozására nem elegendőek a jelenleg rendelkezésre álló források". Csupán abban tért el a véleménye, hogy tovább lehet működtetni ezt a rendszert, akár úgy is, hogy fűnyíróelv alapján tovább csökkentik a forrásokat. Ebben az esetben viszont a betegek többsége még kevésbé jut hozzá a közfinanszírozott ellátáshoz, a hiány állandó újratermelésével pedig a rendszerben kódolva van a korrupció és a morális válság fokozódása. A fő cél pedig a rendszer működése és nem a lakosság egészségi állapotának javítása lesz.
Az egészségügyi szakember szerint olyan rendszert kellene választani, ahol a döntéshozók a kevesebb sikerrel kecsegtető, nehéz döntéseket is meghozzák. Csak olyan új technológiákat fogadnak be a rendszerbe, amelyekhez a betegek hozzá is tudnak férni, ami egyúttal azt jelentené, hogy nőne az esélyegyenlőség, csökkenne a hálapénz jelentősége, és kisebb lenne a korrupció.
A fentiek miatt Kaló Zoltán úgy vélte, most az a legfontosabb kérdés a politikai és egészségpolitikai döntéshozóknak, hogy „akarják-e javítani az egészségpolitikai döntéshozatal megalapozottságát, vagy az elmúlt évekhez hasonlóan csak a (köz)kiadások csökkentésére koncentrálnak?" Le kell számolni az illúziókkal, be kell ismerni, hogy forrásbevonásra, csomagszűkítésre van szükség és az új egészségügyi rendszert tudományos bizonyítékokra és a szereplők partneri viszonyára kell alapozni – mondta.
Gyógyszerek, árak, árrések
Tavaly nem romlott tovább a patikák helyzete, tehát megállt a 2006-2010. közötti tendencia, amely szerint egyre több lett a veszteséges gyógyszertár. Minderről Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke beszélt a konferencián. A vaklicitek óta viszont csökkent az árréstömeg, 8-9 százalékkal kevesebb idén, mint 2011-ben. Az elnök szerint jó lenne, ha árrés-átcsoportosítás történne a gyógyszer-nagykereskedők és a patikák között, és ez utóbbiak érdekérvényesítő képessége is javulna.
Mindnyájan vesztesek vagyunk – mondta a konferencián Leitner György az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke, aki elsősorban a gyógyszertámogatás felére vágásával indokolta kijelentését. Úgy vélte, a jövőre várható 158 milliárd forintra csökkentett támogatás legnagyobb vesztesei a betegek lesznek, akik nem csak a jelenlegi, hanem az új készítményekhez sem jutnak hozzá. Példaként említette, hogy míg az utóbbi 2 évben 52 új, innovatív gyógyszert fogadtak be az unióban, addig Magyarországon ebből csupán 5-öt.
A támogatás-szűkítés vesztese a kutatás-fejlesztés területe is, hiszen a gyártók vagy elviszik az országból a kutatási központjaikat, vagy megszűntetik, ami persze leépítésekkel jár. És vesztes a magyar gazdaság is, hiszen ha a betegek nem férnek hozzá a gyógyszerekhez „kisebb lesz az egészség", ami kisebb produktivitással, tehát kisebb GDP-vel jár. Hiába terheli a kormány különféle adókkal a gyógyszergyártókat, a veszteség nagyobb lesz, mint az adóbevétel – mondta a gyártók képviselője.
Hogy jutottunk idáig? Leitner György úgy vélte, a gazdasági krízisen kívül mindehhez hozzájárult a megosztottság és a számtalan tévhit is a gyógyszergyártókkal szemben. Ilyen tévhitek például, hogy a lakosság túl sok gyógyszert szed, hogy túl drágák a készítmények, hogy az intézkedések nyomán csak a gyártók profitja csökken, hogy nincs szükség a külföldi innovatív gyógyszerekre, mert magyar készítményekkel helyettesíteni lehet ezeket. Az elnök szerint ahhoz, hogy ki lehessen lábalni ebből a helyzetből, mind a gyógyszeriparnak, mind a finanszírozónak feladata van.
Papp Magor maradna
Eredménynek tartotta a fiatal orvosok 50, a szakorvosok 25 százalékos idei béremelését Papp Magor a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Idesorolta a rezidensek számára idén már második alkalommal meghirdetett ösztöndíjat és megemlítette azt is, hogy a statisztikai adatok alapján úgy tűnik, a fiatal orvosok elvándorlása megfordult. Az elnök szerint a „törékeny ágazati béke" fenntartásához azonban szükség van a bérrendezés folytatására 2013-ban is, amelyre a jelenlegi kormányzati ígéretek alapján 50 milliárdos forrás lesz is.
A bérrendezésen kívül Papp Magor szerint fontos lenne az orvosképzés gyakorlati részét is erősíteni, különösen a manuális gyakorlatot és a sürgősségi ellátással kapcsolatos gyakorlati ismereteket, hiszen a fiatal orvosok a „végzés után szinte azonnal a frontvonalon találhatják magukat". Kiemelte még, hogy el kellene érni a hálapénz felszámolását, igaz, ezt természetesen csak a bérek rendezésével együtt tudná elképzelni.
Papp Magor a konferencián jelentette be azt is, hogy korábbi terveivel ellentétben, decemberben nem mond le a szövetség elnöki posztjáról, folytatni szeretné a munkát, és tavasszal az új bértárgyalásokon továbbra is képviselni kívánja a rezidenseket.
A konferencián előadást tartott a GYEMSZI főigazgatója Török Krisztina is. Témaként a minőségügyi és betegbiztonsági stratégiát jelölte meg, ezen belül is két új programot: a szakfelügyeleti rendszer átalakítását és az egészségügyi szolgáltatók akkreditációs rendszerének kialakítását. A főigazgató beszámolt arról, hogy elkészült a mindezeket megalapozó Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia, és arról is, jelenleg holt tart a munka.
Mekkora az egészség ára? Bodrogi József előadása
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!