55 milliárd jöhet az adóemelésből az egészségügybe

A jövedékiadó-emelés éves szinten 55 milliárd forintos többletforrást jelentene az egészségügynek - jelentette ki Szócska Miklós egészségügyi államtitkár csütörtökön újságírók előtt egy más témában tartott rendezvényen Budapesten.

Szócska Miklós komoly előrelépésnek nevezte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott közös munka eredményeképpen sikerült az egészségügyi forrásteremtést olyan dolgokkal összekötni, amelyek az egészségre hatással vannak, mint az alkohol-, illetve dohánytermékek, amelyek jövedéki adóját emelik, s hozzátette: "ezen a vonalon dolgozunk továbbra is".

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden nyújtotta be a parlamentnek az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló javaslatát, amely szerint egyes termékek jövedéki adóját emelnék, a népegészségügyi termékadót kiterjesztenék az energiaitalokra, a 98 százalékos és a 90 százalékos társadalombiztosítási támogatású gyógyászati segédeszközök áfáját pedig 5 százalékra csökkentenék.

Az egészségügyi államtitkárság szerdán az MTI megkeresésére azt közölte: az egészségügyi ellátórendszert többletforráshoz juttató intézkedések bevételeiből az egészségügyi dolgozók tervezett bérfejlesztésének második lépcsőjét is fedeznék. Ez a forrás költségvetési mozgásteret is nyújtana az új struktúra prioritásainak megvalósításához szükséges fedezet megteremtéséhez, de fejlesztenék a háziorvosi praxisok finanszírozását is.

Szócska Miklós csütörtökön a 62 éves korhatár érvényesítése miatt több esetben eredménytelenül zárult kórház-igazgatói pályázatokkal kapcsolatban kiemelte: a 35-ből 11 lett eredménytelen, számos helyen viszont megerősítették az eddigi vezetőt.

A Magyar Kórházszövetség keddi közleményében azt írta: az eredménytelenül zárult főigazgatói pályázatok negatív hatással lesznek az érintett intézmények betegellátására az új ellátási rend átmeneti időszakában. Szócska Miklós kijelentette: nem gondolja, hogy az a döntés, amely szerint a felső vezetők körében érvényesítik a 62 éves korhatárt, bármiféle működési zavart okozna az egészségügyben.