• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

  • egynapos sebészet
    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

    • Országszerte fejlesztik az egynapos sebészeti részlegeket

      Országszerte fejlesztik az egynapos sebészeti részlegeket

    • Egynapos sebészeti központ létesítése kezdődik Velencén

      Egynapos sebészeti központ létesítése kezdődik Velencén

A 40 ezer forintos béremelést támogatja a kormány

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

Lobbiznak, hogy az egészségügyre fordítható kb. 100 milliárdos uniós forrást legalább megduplázzák.

A kormány szerdán eldöntötte, hogy több variáció közül a bruttó 40 ezer forintos szakorvosi béremelést támogatja, változatlanul hagyja viszont a mozgóbér befagyasztását. Mindez a Figyelő által szervezett csütörtöki XXVI. Medicina konferencián hangzott el. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint, hogy ha változatlanul hagyják az eredetileg bérrendezésre szánt 50 milliárdos forrást, nagyjából jutott volna a mozgóbér rendezésére is.

Az egészségügyi ágazat a következő hétéves, 2014-2020. közötti költségvetésében nem kap olyan prioritást, mint az előzőben, tehát a korábbi, több mint 400 milliárd helyett a jelenlegi számítások szerint körülbelül 100 milliárd forint forrás lesz csak a fejlesztésekre – derült ki Török Krisztina beszámolójából. A Gyemszi főigazgatója azonban hangsúlyozta azt is, hogy nem zárultak le az Európai Bizottsággal az egyeztetések, az egészségügyi államtitkár azért lobbizik, hogy ennél akár kétszer több pénzt kaphasson az ágazat. Hozzátette: van olyan ígéret, hogy az egészségügyet esetleg mégis dedikált területként kezeljék.

Rengeteg a feladat, számos jogszabályt kell megalkotni még az idén, de 2014-től is nagy munka vár az egészségügyi kormányzatra. Cserháti Péter egészségügyért felelős helyettes államtitkár felsorolásából kiderült, hogy például nemcsak a gyógyszergazdaság, járó- és fekvőbeteg-ellátás, hanem az intézményfinanszírozás (TVK korrekció, térségi betegút szervezés) terén is nagy változások várhatóak még. A helyettes államtitkár megjegyezte: természetesen sok minden függ a 2014-es politikai környezettől (választások – a szerk.), hiszen 2/3 birtokában rendszerszintű átalakításokat lehetett megvalósítani, míg, ha ez változik, nyílván a változtatások mértéke és üteme is más lesz.

A kényszernyugdíjazás kapcsán Éger István elmondta, hogy sok érintett kolléga nehezményezte: miért nekik kell „kuncsorogniuk" a kormányzatnál a továbbfoglalkoztatásért. Az elnök szerint az egész procedúra elhúzódott, botrányos volt az ügyintézés, ráadásul még ma sem ismertek pontosan a feltételek, és bizonytalan, hogy hogyan számítják majd a nyugdíjakat.

A bértárgyalással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy plusz 10 milliárd forintból megoldható lenne a mozgóbérek befagyasztásának feloldása is, így a béremelésre szánt tavalyi forrással, illetve idei 30 milliárd forinttal együtt már komoly visszatartó erő lehetne. Éger István adatai szerint ugyanis se tavaly, se  idén nem csökkent az orvoselvándorlás: 2013. január és április között 353 orvos ment külföldre, míg 2012-ben ugyanebben az időszakban 309, illetve 2011-ben 226-an.

A MOK elnöke bejelentette azt is, hogy a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetével közösen a kamara nagy internetes felmérést végez, mely a hazai gyógyítók testi-lelki egészségének, munkaterheinek alapos feltérképezését tűzte ki célul. A gyógyítók egészsége, közérzete komoly hatást gyakorol a betegekre, a betegekkel való kommunikációra és terápiás kapcsolatra, tulajdonképpen a gyógyító munka egészének sikerére, mindezekből következően komoly egészségpolitikai jelentőséget kell, hogy kapjon. A világ szinte minden egészségpolitikai rendszere kihívás előtt áll: az egészségügyi szakmák különleges stressz-terhelése és az egészségügyi rendszer problémái együttesen nagyon nehéz helyzet elé állítják e szakmák gyakorlóit. A kutatás első lépésben a pontos helyzetképet rajzolja fel.

A nemrégiben közzétett számvevőszéki jelentéssel szemben a kórházszövetség úgy tapasztalta, hogy egyre elviselhetetlenebb a fekvőbeteg-intézmények adósságállománya. Velkey György, a szövetség új elnöke a konferencián azt mondta: „sokat imádkozunk, hogy az általában év végén folyósított konszolidációs pénz elég legyen". Hangsúlyozta, ezek a konszolidációs összegek nem gátolják meg az adósságállomány újratermelődését. Velkey György szerint is egyre nagyobb probléma a szakemberhiány, annak ellenére, hogy örvendetesen számos intézkedés született a megoldására. Idesorolta többek között a rezidensek röghöz kötésének feloldását, a szakképzés egyszerűsítését és nem utolsó sorban a bérrendezést. Mint mondta a trendet mindez azonban nem fordította meg.

Túl sok bíztatót a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára sem tudott mondani. Banai Péter közölte, akkor lehet növelni az egészségügyi kiadásokat, ha a gazdaságban van növekedés. Stagnálásnál nincs erre forrás. A nemzetgazdaság jelenlegi helyzetét bemutatva arra hívta fel a figyelmet, hogy voltak, vannak azért pozitív tendenciák az ágazatban. Ilyen például az, hogy miközben két év alatt 90 milliárd forinttal csökkent a gyógyszertámogatás, a készítmények térítési díja, tehát a betegterhek nem nőttek, sőt csökkentek. A nehéz gazdasági helyzet ellenére a gyógyító megelőző kiadásokra szánt források is nőttek: míg 2011-ben 806,9 milliárd forint volt erre a célra, addig 2012-ben 842,1 milliárd és 2013-ban 887 milliárd lesz.

A helyettes államtitkár figyelmeztetett azonban arra, hogy 1990-hez képest negyedével csökkent a járulékfizetők száma, és öregedik a társadalom, tehát ez az arány várhatóan még rosszabb lesz. Kitörési pontként a helyettes államtitkár többek között a megelőzést, az egynapos ellátások arányának növelését, az egészségügyi rendszer szerkezeti átalakítását látja. Ezen kívül fontos még az egészségügyi ágazaton kívüli lehetőségek számba vétele: így például az egészséges életmódra nevelés, sport, a minden napos testnevelés, de a jövedéki adók, a chipsadó hatása is.

A konferencia elején az egészségpolitikától függetlenül a személyre szabott orvoslásról folytattak szakmai vitát a meghívottak. Megállapították, hogy ebben a medicinában, amelyben a költséghatékonyság mellett a beteg érdekei is a leginkább érvényesülhetnek, a molekuláris diagnosztikának nagyon nagy szerepe van. Ennek kapcsán a konferencián a MOTESZ meghirdette „Az év molekuláris patológiai laboratóriuma"pályázatot. Oberfrank Ferenc alelnök elmondta, hogy a pályázat „civil" szakmai kezdeményezés. Célja, hogy a hazai patológiai laboratóriumok együttműködését elérve elősegítse egy közös, korszerű és hiteles minőségbiztosítás kialakítását. A kerekasztalról és a pályázatról bővebben

Legolvasottabb cikkeink