A kor színvonala megköveteli a gyógyítás feltételeinek szinte folyamatos fejlesztését. Látogatás a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban.
Április 20-án hajnalban erős szél, csapkodó havas eső kíséretében megyek meglátogatni a győri kórházat. Az ország egyik legfontosabb útvonalán hatalmas a forgalom, rengeteg kamion és személyautó tart Bécs felé. Az egykori monarchia két fővárosát összekötő út legfontosabb állomása, az erős iparral rendelkező polgárváros, Győr. Kórházát 268 évvel ezelőtt alapították, azóta fejlődik, épül, gyarapodik, szolgálja a város, a megye és a régió betegeit.
Névadója a valóban világszerte ismert nevű Petz Aladár, akinek gyomor- és bélvarrógépét évtizedeken át használták a földkerekség sebészei, és valószínűleg mintája volt a későbbi orosz, majd modern, egyszer használatos, amerikai varrógépeknek.
De Győrben a Petz név ennél is többet jelent. A budapesti Rókus kórház sebésze, Petz Lajos 1884-ben nyert igazgató főorvosi kinevezést, és vezette a kórházat és a sebészeti ellátást 1922-ig. Őt követte a fia, Aladár, aki 1950-ig vezette a kórházat és a sebészeti osztályt. Ezen összesen 66 év alatt alakult ki a kor színvonalán igen jelentősnek számító kórház, az orvosi iskolák, azaz egy a városban mélyen gyökerező orvosi, ápolási, egészségügyi kultúra. A kórház mai arculatát meghatározó épületek egy része Horváth Ottó vezetői-szervezői munkája nyomán jött létre. A rendszerváltás utáni másfél évtized hatalmas változásait, szervezeti, szakmai korszerűsítését a sokunk által nagyra becsült Bugovics Elemér irányította. Vendéglátóm, Tamás László János főigazgató nyugodtan mondhatja, Isaac Newton nyomán: óriások vállán állok.
- Hogyan lesz egy gyógyító orvos kórházigazgató?
- Ennek, mint a bevezetőből is kiderül, Győrben hagyományai vannak. Sebész és érsebész szakvizsgákkal és gyakorlattal már 1994-ben bekapcsolódtam a kórház vezetésébe, Bugovics Elemér minőségbiztosítási helyetteseként. A menedzserdiploma megszerzése után szervezési főigazgató-helyettes lettem. Másfél évtizedes vezetői gyakorlat után 2010-ben kaptam meg a főigazgatói kinevezést, és így azt a lehetőséget, hogy menedzselhettem a kórház mai arculatát meghatározó mintegy 14 milliárd forint értékű uniós beruházás felépítését, a legmodernebb diagnosztikai, gyógyító és ápolási technológiával történő felszerelését és üzembe állítását.
- Hatalmas feladat, hogyan birkózott meg vele?
- Az elmúlt évtizedek során szorosan együttműködő, tapasztalt kollégákból álló vezetői csapat alakult ki, akikkel közösen tervezzük a fejlesztéseket és a megvalósítást, a mindennapi vezetői munkát megosztva végezzük. Oláh Attila sebészprofesszor, orvosigazgató, az egyetemi katedrára szóló (többszöri) meghívást elhárítva dolgozik velünk, Skaliczky Zoltán idegsebész főorvos mintegy húsz éve motorja a szakmai fejlesztéseknek és a szervezési feladatoknak. Munkánkat kiváló gazdasági, műszaki, informatikai szakemberek segítik.
- Az imponálóan korszerű új beruházás mellett hogyan tudják működtetni a többi, régebbi szakmai egységet?
- Nem hanyagoltuk el a régebbi épületegyüttest sem, hiszen a kor színvonala megköveteli a gyógyítás feltételeinek szinte folyamatos fejlesztését, és ezt minden szakmai egységben arányosan kell elvégezni. Ennek érdekében folyamatosan pályázunk újabb és újabb forrásokra, hiszen egy modern kórházra mindenütt a folyamatos fejlődés a jellemző. A legutóbbi beruházás tette lehetővé, hogy a kórház elhagyhassa a régi, történelmi helyszíneket, az építészetileg gyönyörű, de a mai gyógyítás feltételeit már kompromisszumokkal sem teljesítő telephelyeket. A végeredmény: egy telephelyen, 15 hektár területen egy hatalmas, immár tömbkórház jellegű intézmény. 1081 aktív, 402 krónikus ágyon, összesen 35 osztályon, integrált járóbeteg-szakrendelőben évente 57 ezer fekvő és 1,2 millió járóbeteg-szakellátása történik. Ezt a hatalmas feladatot 390 orvos és 1600 szakdolgozó látja el.
- Országosan elég sok szó esik az orvos- és nővérhiányról. Itt, közel az osztrák határhoz milyen a helyzet?
- Lehet, hogy meglepő, de nálunk nincs orvoshiány. Ennek több oka van. A fejlődő kórház, a fantasztikus technikai lehetőségek stabilizálják az orvosainkat. A legjobban az jellemzi a helyzetet, hogy közöttük jelenleg 145 szakorvosjelölt dolgozik. Ez mutatja, hogy a fiatalok mennyire értékelik a színvonalas munkakörülményeket, a jó orvosi iskolákat. Nem véletlenül fejlesztjük éppen most az orvosok képzését segítő második skill labort, hogy ezzel is segítsük minél komplexebb gyakorlati képzésüket. A nővérek körében nagyobb a fluktuáció, de a körülmények javításával (pl. a nővérszálló felújításával) igyekszünk megtartani őket. Persze ehhez külső segítség is kell, a bérek színvonalának folyamatos emelése, valamilyen perspektíva nyújtása, hogy kiszámítható, szakmailag, anyagilag gyarapodó életpályára számíthasson, aki hozzánk jön dolgozni. Az emberierőforrás-helyzetünk folyamatos figyelését, követését, javítását kiemelt feladatunknak tartjuk, és erősen számítunk a kormányzat által elkezdett béremelési programok folytatására.
-Milyen szakmai feladatokra koncentrálnak a vezetői munka során?
- Nagy figyelmet fordítunk az egyes szakmák, a szakmai teamek fejlődésére, színvonalára, együttműködésére. Egyes területeken a beteg szempontjából döntő jelentőségű, hogy több szakterület képviselői harmonikusan, szorosan együtt dolgozzanak. Az együttműködés kérdései alapvető jelentőségűek az onkológiában, ahol csak a diagnosztikus szakmák, a sebészek, a sugárterápiát végzők és a klinikai onkológusok együttes, térben és időben összehangolt tevékenysége hozhat jó eredményt. Napjainkra ehhez már az összes modern eszköz, gép-műszer és tudás rendelkezésünkre áll. Ugyancsak nagy figyelmet fordítunk a sürgősségi betegellátásra, feltételeit, hozzáférhetőségét folyamatosan javítjuk. Egy hatalmas körzet, egy régió összes akut problémájának megoldására kell felkészülnünk.
Említhetném még a szintén több szakterületet érintő vaszkuláris betegségeket, ahol a hagyományos sebészi technikák mellett a képalkotó rendszerek által támogatott intervenciós lehetőségeink is kibővültek. Ugyancsak nagy figyelmet fordítunk a betegellátást és az adminisztrációt megalapozó és széles körben segítő informatikára, és éppen most folyik a szakmai egységek logisztikai megoldásait támogató csőpostarendszer beüzemelése.
- Hiányzik még egyáltalán valamilyen szakterület a győri kórházból?
-Talán csak a szívsebészet és a szervtranszplantáció az, amit nem tudunk nyújtani. Mivel kiváló érsebészetünk, mellkassebészetünk és invazív kardiológiánk van, a szívsebészet nem tűnik elérhetetlenül távolinak. Persze ez a döntés nem a kórház hatásköre, ezt az országos egészségpolitikában kell meghozni. Mi, mindenesetre felkészültek és nyitottak vagyunk minden szakmai fejlesztés fogadására. (Az interjú a Kórház szaklap 2017 tavaszi számában jelent meg)
x x x
Petz Aladár (1888–1956), a kórház névadója
Kevés magyar orvost ismernek szerte a világban. Semmelweis mellett Petz Aladár az, akinek a nevét a világ sebészei máig számon tartják. Német nyelvterületen még igét is képeztek belőle: a „petzen", „durchpetzen" szavak a gyomor és bélvarrógép használatát jelentik. Egy híres budapesti sebészprofesszor, Hültl Hümér konstruálta az első sebészi varrógépet, de az nehézkessége, túl nagy mérete miatt nem terjedt el. A budapesti sebészeti klinika fiatal orvosa, Petz Aladár 1920-21-ben fejlesztette tovább a gondolatot, és az általa konstruált gép már meglehetősen gyorsan bizonyította rendkívüli hasznosságát a világ modern korházaiban. A 90-es évek elején hivatalos látogatáson fogadtam az Országos Baleseti Intézetben az USA Veterans Health Administration fősebészét (surgeon general). Beszélgetés közben megkérdezte tőlem, ismerem-e Mr. Petz nevét, aki valahonnan innen származott. Büszkén mondtam, hogy igen, mert németes neve ellenére magyar volt. És hogy bizonyítsam, előhozattam a műszerraktárból a nevezetes gépet. Az idős orvos tábornok megrendülten vette a kezébe a szépen csillogó krómacél tárgyat. Kicsit remegő hangon mesélte, hogy fiatal sebészként éveken át dolgozott a koreai háborúban egy frontközeli katonai kórházban. Szinte naponta dolgozott a varrógéppel, amelynek segítségével rengeteg fiatal katona életét, egészségét tudta megmenteni. Petz Aladár emléke még évtizedekkel halála után is elevenen él a sebészek körében. A győri kórház pedig egy példásan szép kórházi múzeum kiállításán emlékezik halhatatlan névadójára.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!