A betegelégedettség rácáfol a rossz hírekre

Annyi rosszat hallani mostanában a magyar egészségügyi rendszerről, hogy ehhez képest meglepő volt szembesülni azzal a legfrissebb betegelégedettséget vizsgáló kutatással, amely a járóbetegszakellátás helyzetét mérte fel, és amelyet a Prémium Egészségpénztár készített. Az ezer fős reprezentatív vizsgálat eredményeiből ugyanis kiderül: a betegek nem is látják olyan borúsan a helyzetet, sőt összehasonlítva az állami-, és a magánellátást nem ítélték túl nagyra a különbséget.

A tavalyi évre vonatkozó felmérés szerint a betegek 80 százaléka a közellátást, míg 20 százaléka a magánellátást vette igénybe. Az állami szakorvosi ellátást a megkérdezettek 75, a magánellátást 85 pontra értékelték összesítve egy száz pontos skálán. Ráadásul az egyre gyarapodó negatív hír ellenére valójában nem romlott a páciensek véleménye: egy évvel korábban, 2022-ben ugyanez a két szám 74, illetve ugyanúgy 85 pont volt.

A kutatás három részre osztotta a kérdéseket. A járóbeteg-ellátást megelőző időszak volt az első fókuszában, tehát arra voltak kíváncsiak a felmérők, hogy a betegeknek mennyit kellett várniuk, milyen lehetőségeik voltak az időpont foglalásra. Az ellátás alatti benyomásokat érintette a második kérdéscsoport, ahol a megkérdezetteknek többek között arra kellett válaszolniuk, hogy mennyi időt töltött az orvos a vizsgálatukkal, hogyan bánt, milyen hangnemben beszélt velük. Végül az ellátás utáni viselkedésükről kérdezték a kutatók a betegeket, például arról, hogy mennyire tartották be az orvos utasításait, kiváltották-e, beszedték-e a felírt gyógyszereket.

Az állami és a magánellátás közötti különbség főleg az ellátás előtt mutatkozott meg, hiszen a privátellátóknál jóval kevesebbet kellett várniuk a betegeknek, mint a közellátásban. Ez a pontokban is láthatóvá vált: az államira 59, a magánra 81 pontot adtak a megkérdezettek. Konkrétan pedig az is kiderült, hogy azok közül, akik a közellátásban kezeltették magukat, minden ötödik két hónapot vagy többet várt a vizsgálatra.

A vizsgálatra szánt idő markánsan nem tért el a két szektor között: az állami szakellátásban átlagosan 14 percet foglalkoztak az orvosok a beteggel, míg a magánellátóknál ez 18 perc volt. Az is kiderült azonban, hogy nemcsak a vizsgálatokra hosszú a várakozási idő a közellátásban, hanem a rendelőkben is, hiszen több mint fél órát kellett várnia a legtöbb válaszadónak, mire bejutott az orvoshoz. Ezzel szemben a magánellátásban résztvevők 90 százaléka, ahogy megérkezett, már mehetett is a vizsgálatra. Viszont az orvosok viselkedésének, hozzáállásának és hozzáértésének megítélésében nem volt túl nagy különbség a két szektor között. Így az ellátás alatti kérdéscsoport válaszai alapján a közellátás 72, a magán 83 pontot kapott.

A harmadik rész eredményei alig észrevehető különbséget mutattak. Azaz a betegek hasonlóképpen tartották be az orvos utasításait és váltották ki, illetve szedték be a javasolt gyógyszereket akár állami, akár magánellátásban vettek részt. Az orvos munkája eredményének megítélésében tehát eltűntek a különbségek. A felmérésben résztvevők 93, illetve 92 pontot adtak a köz-, illetve magánellátás utáni kérdésekre.

A kutatásból az is kiderült, a magán vizitek aránya érdemben nem változott az elmúlt évhez képest. 2023-ban a magánorvosi igénybevételt egymással párhuzamosan több tényező is befolyásolta. A hatalmas infláció okozta életszínvonal csökkenés visszavetette a keresletet. Ezzel párhuzamosan azonban az állami rendszer kapacitása még mindig folyamatosan a 2019 -es értékek alatt volt, így a várakozási idők és ezzel az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés tovább romlott, a fizetős lehetőségek felé terelve a gyógyulni vágyókat. A felmérés szerint elsősorban a fiatalabb és tehetősebb korosztály választotta a privát szolgáltatókat. Az igénybevétel az egy évvel korábbiakhoz képest a 300 000 Ft alatti jövedelemsávokban tovább csökkent, míg felette emelkedett.

A Prémium Egészségpénztár felmérésének bemutatására több neves egészségügyi szakembert is meghívtak, hogy értékeljék az eredményeket. Láthatóan az egészségügyi rendszert jól ismerő bennfenteseket is meglepte a betegek alapvetően pozitív véleménye. Igaz, volt, aki fenntartásokkal kezelte a számokat. Dr. Kirschner András, az egyik legnagyobb magán járóbetegellátó szolgálat, a Swiss Clinic ügyvezetője megjegyezte: a médiában az egészségügyről megjelenő rossz hírek miatt elég alacsony lett az emberek elvárása, ezért a rendszerbe bekerülve csak pozitívan csalódhatnak. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke szerint fontos aláhúzni, hogy ez a felmérés a járóbeteg ellátásról szólt és nem a kórházi ellátásról, hiszen ez utóbbi téren sokkal rosszabbak lettek volna az eredmények. Ficzere Andrea, az Uzsoki Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese hangsúlyozta: bár valóban sok a probléma, de a magyar ellátáshoz való hozzáférés még így is jobb, mint sok nyugati országban.