Ellenőrzés ellenőrzés hátán, nem győznek adatot szolgáltatni a kórházak.
Teljes bizonytalanság övezi a hírek szerint jelentős átalakítás előtt álló GYEMSZI-t, és érthető módon bizonytalanok a dolgozók is, hiszen nem tudják, ki megy, ki marad, mit hoz a tavasz számukra. Aki az egészségpolitikát figyeli, több mint fél éve rendre újabb és újabb elképzelésfoszlányokkal találkozhat, mert hol az egészségügyért felelős államtitkár mond egy fél mondatot, hogy az háttérszervezet új főigazgatója, Ónodi-Szűcs Zoltán nyilatkozik lapoknak, de ezekből sem áll össze, hogy valójában mi is lesz, hogy is lesz, merre fordul a gigaintézmény és benne dolgozók sorsa.
Tavaly év végén jelent meg a Magyar Közlöny 168. számában a 2014. évi CXI. törvény az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról – a parlament az egészségügyi salátatörvényt december 16-án fogadta el –, amelyben szerepel a GYEMSZI. Lényegében azonban csak annyi derül ki, hogy 2015. március elsejétől az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) lesz a jogutódja, és hogy az állami tulajdonba került vagyon tekintetében az ÁEEK gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket.
A névváltozás egyelőre szimbolikus jellegű lesz az intézmény főigazgatója szerint, aki a napi.hu-nak adott interjút. Szintén itt beszélt arról Ónodi-Szűcs, hogy egyelőre „működőképes verziókat" készít a szervezet megújítására vonatkozóan. A Weborvos információ szerint nagy utat kell bejárnia az elképzeléseknek/verzióknak, mire azokból végrehajtható koncepció lesz. Ez legjobb esetben is csak tavaszra várható.
Nem csoda, hogy a dolgozók bizonytalanok, s ez a bizonytalanság a kórházakban dolgozók szintjére is „leszivárog". A kórházi vezetők kivétel nélkül pedig egyenesen úgy érezhetik, hogy inog a lábuk alatt a talaj. Január elején ugyanis hidegzuhanyként érhette a hír a vezetőket, hogy négy kórházigazgatónak indoklás nélkül felmondtak – erről a nol.hu számolt be elsőként. Olyan vezetőket váltottak le, akiket az első Orbán-kormány idején választottak ki, tehát megbízható embernek minősültek. Később az is kiderült, hogy az egyik vezető maga kérte felmentését, de információink szerint a nyíregyházi főigazgató elég sajátosan tudta meg, hogy kifelé áll a szekere rúdja: amikor egy kórházvezetői megbeszélésen kritikát fogalmazott meg, az államtitkár leintette, hogy nem érdemes idegeskednie, úgyis menni fog…
A bizonytalanság ráadásul a GYEMSZI rendkívüli aktivitásában mutatkozik meg, a kórházak szakemberei nem győzik kielégíteni az újabb és újabb adatszolgáltatási igényeket, a gazdasági szakembereknek egyik napról a másikra kellett átállniuk egy újabb, egységes számlarendre. Ez utóbbi ellen nincs is szakmai kifogás, csak az idő rövidsége miatt szinte lehetetlen helyzetbe kerültek. Mindezen túl belső ellenőrzéseket végez a GYEMSZI a kórházaknál, ugyanis azt is kéri az intézményektől, hogy mikor, milyen minőségben szolgáltattak adatokat a háttérintézmény számára. Tehát totálisan pörög a gépezet, mintha bizonyítani akarná, hogy nagy szükség van rá, miközben más szervek is, például a KEHI is ellenőrzi az intézményeket, egymás kezébe adják a hatóságok a kilincset. Tilos kifelé beszélni, nem tanácsos kritikával illetni a feljebbvalókat, egyszóval: „remek" a légkör és teljes a szigor.