• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

A COVID-os betegek ellátására nincs elfogadott finanszírozási kód

Egészségpolitika Frissítve 2020.04.20 Forrás: Weborvos Szerző:
A COVID-os betegek ellátására nincs elfogadott finanszírozási kód

A három havi átlagfinanszírozás nem tartalmazza az adósságrendezést, vis maior helyzetre készült. 

Javában zajlik az ágyfelszabadítás – egyes szakmai vélemények szerint indokolatlanul nagy számban és fűnyíróelvszerűen –, és egyre több koronavírus-fertőzött beteg jelenik meg az ellátórendszerben, ám gyógyításuk költségeinek elszámolására máig sincs megfelelő BNO és OENO kód elfogadva. Pedig erre igen csak szükség lenne, hiszem immár a mai (április 20-i) statisztikák szerint 811 beteget ápolnak kórházban, és 60 COVID-os beteg igényel lélegeztetőgépes intenzív ellátást jelentős többletköltséggel.

A kódokra vonatkozó kérdésünkre a NEAK szűkszavú válaszából annyit tudtunk meg, hogy több jogszabályi módosítási javaslatot dolgoztak ki az Alapkezelőnél, ennek részeként a kódok (a szűrőkódokkal együtt) is bekerültek a „csomagba”, ám egyelőre ezek „elfogadása még folyamatban van”, írja a NEAK. Addig is az ellátásokat különböző kódon jelentik az intézmények.

A mi olvasatunk szerint egész egyszerűen elakadt valahol a tervezet elfogadása (amit immár lassan hetek óta várnak az ellátók), ám arról nincs információnk, hogy pontosan hol: az egészségügyi irányításban vagy a pénzügyi vonalon, vagy akárhol. Persze túl sok idő nincs „vacakolni”, mert mindjárt itt a május.

A NEAK-tól arra vonatkozóan is kértünk információt, hogy miként kell elképzelni a részbeni átlagfinanszírozást, amely májustól lép életbe (amely szintén az „elakadt” kormányrendelet-tervezet része). Az ellátók szó szerint örömmel fogadták a NEAK javaslatát, hiszen a kórházak, mondhatni, 50-60 százalékon „mennek”. Elektív ellátásaikat ugyanis nem végezhetik, holott jellemzően ezek hozzák a jobb bevételeket, gondolhatunk például a szemlencse- vagy akár a nagyízületi protézis műtétekre. A COVID-os ágyaik pedig egyelőre/szerencsére messze nincsenek kihasználva.

A májustól életbe lépő részbeni átlagfinanszírozást a 2019. december, 2020. január és februári teljesítmények alapján számolja a NEAK, vagyis a veszélyhelyzetet megelőző 3 havi intézményi  finanszírozási díj átlagából. Lényegében minden teljesítményalapú kifizetést tartalmaz, így a TVK mentes ellátásokat is. Mint írták, mindezt azért, hogy biztosítsák a betegellátás folyamatosságát, valamint az ellátórendszer stabil működőképességének fenntartását.

Az átlagfinanszírozás meghatározásakor figyelmen kívül hagyták a célelőirányzatok jogcímből, továbbá a működési költségelőleg, a várólista csökkentés, az extrafinanszírozás, a nagyértékű gyógyszerfinanszírozás, a speciális finanszírozású szakellátás előirányzatok terhére történő kifizetéseket. Ezen esetekben a finanszírozás továbbra is az általános szabályok szerint fog történni, azok kifizetése a normál szabályok szerinti módon, az átlagfinanszírozási díj felett történik.

A célelőirányzatok jogcím tartalmazza a méltányossági alapon történő térítéseket, az alapellátási vállalkozás támogatási átalánydíjat, a tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzetek betöltésének, valamint háziorvosi tevékenység végzéséhez szükséges praxisjog vásárlásának támogatását, a tervezett külföldi ellátások orvosi felülvizsgálatát. Szintén idetartozik az egészségügyi dolgozók 2018-2020. évi béremelése, az egészségügyi dolgozók fix összegű bérkiegészítése, az egészségügyi dolgozók pénzellátást helyettesítő jövedelem-kiegészítése, a fiatal szakorvosok támogatása.

A 2020-ban lezajlott adósságrendezést az átlagfinanszírozás nem tartalmazza.

A mostani átlagfinanszírozási szabály egy olyan vis maior helyzetre íródott – mutat rá a NEAK válaszában –, amikor nem tudnak az intézmények teljesítményt jelenteni, mert annak technikai akadálya lenne. Nem volt kifejezetten szabály arra, hogy mi van akkor, ha az intézmények működésében olyan jelentős változás következik be, mint a mostani helyzetben.

Az átlagfinanszírozás elszámolására vonatkozóan jogszabály módosítási javaslat is a rendelettervezet része, így az is zöld jelzésre vár.

Arra vonatkozóan nem kaptunk választ, hogy az átlagfinanszírozást követi-e utólagos elszámolás, s ha igen, és valamelyik intézménynek esetleg magasabb összeget folyósítanak, mint valójában költött, akkor mi fog történni, vissza kell-e fizetni a többletet. Arra sem kaptunk választ, hogy a közfinanszírozott tevékenységet végző magánellátók részesülnek-e a háromhavi átlagfinanszírozásban.

Frissítés:

A NEAK a honlapján közzétette az új finanszírozási kódot, ezen már jelenthetnek az intézmények attól függetlenül, hogy a kormányrendeletet még nem fogadták el.

 

Legolvasottabb cikkeink