A finanszírozás a diagnosztika szűk keresztmetszete

A diagnosztikában végbement látványos fejlődés gyökeresen megváltoztatta a radiológiát, mely folyamatnak Magyarország is részese – állítja Leitner György, az Affidea-Diagnoscan vállalat vezérigazgatója. A radiológia alapjaitól, a röntgenvizsgálattól eljutottunk a CT, a PET és az MR készülékek valamint a multiparametrikus képalkotás világába - áll a vállalat terveit bemutató közleményben.

2015-ben uniós finanszírozású pályázatok révén a hazai diagnosztikai géppark mintegy 80 százaléka kicserélődött: 50 milliárd forintos összértékben kerültek telepítésre képalkotó eszközök az ország egészségügyi intézményeiben. Ennek köszönhetően csökkent a gépállomány átlagéletkora – a CT gépeké 5,7 évről 4,1 évre, az MR készülékeké 5,4-ről 3,9 évre –, valamint javult a technológiai fejlettségük is, azonban még mindig jelentős a lemaradásunk az OECD országainak átlagához képest.

Míg az OECD tagállamokban egymillió lakosra vetítve 24 CT és 13 MR készülék áll rendelkezésre, addig hazánkban ugyanennyi lakosra mindössze 10 CT és 6 MR jut.

Mégsem az eszközhiány jelenti a szűk keresztmetszetet az állami egészségügyi ellátásban – fejtette ki Leitner György –, hanem a szolgáltatások ún. degresszív finanszírozása, mely egy bizonyos mennyiség felett nem nő lineárisan az elszámolt teljesítménnyel, a kvóta 120 százaléka felett már semmilyen térítés nem jár a szolgáltatóknak.

Magyarország vezető képalkotó diagnosztikai vállalata, az Affidea-Diagnoscan – amely mind a közfinanszírozott, mind a térítéses ellátásban jelen van – 120 százalékon teljesít, azaz a várólista csökkentése érdekében vállalja az ezzel járó alacsonyabb finanszírozást.

A magyarországi leányvállalat által itthon végzett évi 1 millió képalkotó diagnosztikai vizsgálat, az Európa 15 országában működő cégcsoport összes vizsgálatának az egynegyede, ugyanakkor ez a teljesítmény a cégcsoport árbevételében csak egynyolcados arányt képvisel. Mindez jól példázza azt, hogy a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok mennyire alulfinanszírozottak Magyarországon, és a magánellátásban érvényesíthető árak is jóval alacsonyabbak az európai átlagnál.

A fejlődés irányai
A Diagnoscan 25 éve van jelen Magyarországon a képalkotó módszerek teljes spektrumával, ugyanazon egységes módszertanra alapozott, magas szintű szolgáltatást nyújtva, mint Európa bármely más országában. A vállalat szakemberei jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy csökkentsék a CT és röntgenvizsgálatokkal járó sugárterhelést – mutatott rá Leitner György. A szoftver és a hardver folyamatos fejlesztésével igyekeznek elérni, hogy a lehető legalacsonyabb sugárdózis mellett is jó minőségű képalkotás történjen, a radiológus orvosokat pedig továbbképzésekkel segítik a precíz leletezésben.

Ma már a röntgen és CT felvételek során a betegeket érő ionizáló sugárzás mértéke sok esetben alacsonyabb, mint amennyi háttérsugárzás egy év leforgása alatt ér egy embert a természetben.

Az Affidea-Diagnoscan azon is erőteljesen dolgozik, hogy egyes, magas halálozással járó betegségek esetében – mint amilyen a tüdőrák – a daganatok detektálását a röntgennél jóval informatívabb, ugyanakkor alacsonyabb sugárterheléssel járó CT-vizsgálattal lehessen programszerűen végezni. A tüdőrák korai felismerése döntő jelentőségű a betegség prognózisa szempontjából, ezért a vállalat több hazai orvoscentrummal folytat együttműködést egy újfajta szűrési módszer kidolgozásában és a program klinikai tesztelésében.

A fejlesztésekről szólva Leitner György elmondta: a vállalat lépéseket tesz az MR leletezés egységesítése és a vizsgálati sztenderdek szakmai irányelvbe foglalása érdekében. A cég a huszonöt év alatt megszerzett tudását és tapasztalatát kiaknázva így kívánja elősegíteni a legjobb gyakorlat kialakítását a hazai egészségügyi intézményekben.

Bővülő magánegészségühy
A Magyarországon működő 250 legnagyobb magánegészségügyi szolgáltató mintegy 60 milliárd forint privát forgalmat ért el 2015-ben. Ugyanezek a cégek körülbelül 27 milliárd forint összegű közfinanszírozott forgalmat bonyolítottak.

Az Affidea-Diagnoscan célja, hogy feltárja, milyen körülmények között, milyen indokokból döntenek úgy a betegek, hogy a magánegészségügyi rendszerben végeztessék el a számukra szükséges vizsgálatokat. A vállalat megbízásából végzett kutatások szerint a páciensek legfontosabb célja, hogy elkerüljék a közszférában tapasztalható 4-5 hónapos várakozást, időpontra érkezve ne kelljen órákon át várniuk a vizsgálatra, és megfelelő tájékoztatást kapjanak az eljárás menetéről, majd visszajelzést annak eredményéről és a várható kezelésekről.

A felmérésekből kitűnik, hogy a korábbi időszakhoz képest meredeken növekszik – 2014 és 2016 között 45 százalékról 60 százalékra nőtt – azoknak a lakosoknak a száma, akik magánegészségügyi szolgáltatást vettek igénybe. A magánszférára jutó egészségügyi költések egy főre vetítve átlagosan évi 60 ezer forintot tesznek ki. A magánszolgáltatóknál megjelenők aránya nő az iskolai végzettség szintjének emelkedésével és a jövedelmi helyzet javulásával. Egy A-tól E-ig terjedő skálán, melyen az A kategória a lakosság leggazdagabb, az E a legszegényebb rétegét jelenti, az A és B státusz együttesen 77 százalékot tesz ki, a C státusz 53 százalékot, a D és E státusz együttesen 28 százalékot. Ez az adat jelzi – mutat rá Leitner György –, hogy a magánegészségügyi szolgáltatás nem csak a jómódúak kiváltsága.

Sarkalatos pont: az információ
Egy a közelmúltban lezárult lakossági felmérésből – melyet a az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete megbízásából a Szinapszis Kft. végzett Budapesten és Pest megyében – az derült ki, hogy sokaknak gondot jelent az egészségügyi rendszerben történő tájékozódás, az egészséggel kapcsolatos információk megértése és az egészségtudatos magatartás elsajátítása. A magyarok közül tízből négynek nehézséget okoz információt szerezni az egészségével, illetve egészségüggyel kapcsolatban.

A lakosság 36 százaléka tartja problémásnak az orvosi kezelés előnyeinek és hátrányainak megítélését, és 30 százalékának jelent gondot a betegtájékoztató, illetve az orvosi utasítások megértése. Az e nehézségekből fakadó információhiány miatt a későn felismert betegségek súlyos következményekkel járhatnak – vonja le a következtetést Leitner György.

Mindezen megfontolásból a vállalat képzési programot indít dolgozói körében annak érdekében, hogy elősegítse a betegek és a vizsgálati centrumok szakszemélyzete közötti hatékonyabb kommunikációt. Mint elmondta: „Törekvésünk, hogy feloldjuk a vizsgálatra érkező ügyfeleink szorongását, eloszlassuk az aggodalmaikat, valamint érthető tájékoztatást adjunk nekik a kivizsgálás eredményeiről és a rájuk váró további kezelésekről."