A GKI elnöke szerint maximum 50 kórházra lenne szükség

Itt vannak egyébként a valódi problémák: nem közvetlenül a mostani gazdasági helyzettel van Magyarországnak gondja, hanem inkább az előtte álló feladatokkal, mert az elmúlt évtizedeket nem használtuk ki arra, hogy igazából átalakítsuk a magyar gazdaságot – mondta többek között AzÜzlet.hu-nak Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

Nem a gazdaság üzleti szektorát – azt az üzleti szektorban tevékenykedők megcsinálták, hanem az állami szektor az, ami rendkívül elmaradott. Elsősorban a közoktatás de, nem csak az, hanem közismerten és jelentősen az egészségügyi rendszer is nagyon rossz teljesítménnyel működik. Gyorsan hozzáteszem, hogy ez nem az orvosok, nem a nővérek, nem az ott dolgozók teljesítményét minősíti. Mert egy rosszul megszervezett rendszerben, nem lehet hatékonyan működni – és ez egy rosszul megtervezett rendszer.

– Milyen szerepe lehet a növekedésben az egészségügynek?

– Az hogy holnap milyen eredményes lesz a gazdaság, az alapjaiban természetesen nem az egészségügytől, vagy az oktatástól függ. De az oktatás azáltal, hogy a jövő generációit ellátja versenyképes tudással (ahogy manapság divatos mondani skillekkel) – mégis az egyik legdöntőbb elem a fejlődés szempontjából.

A másik az egészségügy. Részben azért, mert ha az egészségügyi rendszer jól működik – és még egyszer mondom, nem az emberek önmagában benne –, akkor a jelenleginél sokkal kisebb összegből, sokkal nagyobb teljesítmény jönne ki. Magyarul, jóval kevesebben betegednének meg – ami nyilván jobb megelőzést és életmódbeli változtatást is megkívánna.

A másik oldalon viszont nagyon-nagyon sok befektetést, beruházást, új modern technika bevitelét az egészségügybe. Gépekre is kell gondolni, de nem elsősorban csak arra. Mert bármilyen furcsán hangzik, a legdöntőbb problémája a magyar egészségügynek ma nem ez. Hanem az, hogy van 110-120 kórháza és ezzel szemben egy ekkora országban – a nyugati példák alapján -, 30-40 maximum 50 kórháznak szabadna lennie. Mert most ezek a szétszórt kis kórházak eleve nem tudnak teljes körű szolgáltatást nyújtani, ha a páciensnek több problémája van, máshova is el kell mennie és mindenhol, ahol nincs komplex ellátás, őrült veszteségek vannak. Hogy mást nem mondjak, minden orvosi létesítményben ügyeletet kell fenntartani, és ha ezek szétszórtan, 110 kórházban vannak akkor az háromszor, négyszer annyi orvost igényel az ügyeletbe, mintha ezek kevesebb, de modern korszerű, helikopter leszállóval rendelkező kórházegységben lennének.

Budapesten is legalább 15-20 kórház van és 4-5 igazán komoly kórháznak kellene lennie, helikopter leszállóval, ami csak kettőben van. Jó példa erre az, amikor az egyik hazai szaktekintély korábban, a megye körzetében lévő kisebb gyógyító egységekben megszüntette az aktív ágyakat és helyette idősgondozó részlegeket hozott létre. (Nem mellékesen a társadalom elöregedése és a várható élettartam meghosszabbodás okán, ezen a területen is érdemes lenne kiemelten fejleszteni.) A legenda szerint, amikor az egyik kisebb településen azt vetették a szemére, hogy ha a beteget beteszik a mentőbe, mire az áldatlan utakon vele a megyeközpont kórházába érnek lehet, hogy meg fog halni. Mire a szaktekintély válasza az volt: ez valóban előfordulhat, de ha abban az alul felszerelt kórházban hagyják, akkor viszont biztosan eltávozik az élők sorából…

A modern egészségügyben, ahol iszonyatosan költséges, ugyanakkor rendkívül hatékony új technológiákra van szükség, eleve nem lehet és nem is kell ugyanolyan felszereltséget fenntartani minden kisebb településen. Ellenkezőleg: meg kell oldani a gyors elérést, jól felszerelt mentőkkel, a sztrádán, vagy – ahogy nem véletlenül említettem már -, akár helikopterrel. Az idő azért is sürget, mert egy rendszer átalakítás az egészségügyben 10-15 évet igényel. Ráadásul nem az a lényeg, hogy minél tovább éljünk, hanem az, hogy ezzel párhuzamosan minél tovább legyünk egészségesek. Ezt célozza például most a szlovák egészségügyi reform – amelyben érdekes módon egy magyar tanácsadó is komoly szerepet vállal – ahol felismerték, hogy miközben egy ilyen átalakítás ugyan nem olcsó dolog, de a nyereség emberéletet és munkateljesítményt jelent. Hiszen ne felejtsük: csak az egészséges ember tekinthető teljes értékű munkaerőnek.

 További részletek a cikkben.