A gyermekszülés nem orvosszakmai belügy

A Nemzetközi Nőnap alkalmából tizenegy civil szervezet nyílt levélben kérte Dr. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkárt, hogy vezesse be a hazai szülészeti ellátásba a „semmit rólunk nélkülünk" gyakorlatát. A kéréseket és javaslatokat tartalmazó levelet az alábbiakban változtatás nélkül közöljük:

Tisztelt Államtitkár Úr!

Az Egészségügyi Világszervezet 2014ben állásfoglalásban állt ki a nők azon alapvető emberi joga mellett, hogy a várandósság és  szülés során a lehető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátásban, és az emberi méltóságot tiszteletben tartó bánásmódban részesüljenek. Felszólította a döntéshozókat, az ellátásban részt vevő  szakembereket, kutatókat, aktivista szervezeteket és magukat a nőket, hogy kötelezzék el magukat a párbeszéd és a szülészeti ellátás nőközpontú átalakítása mellett.

Mi, aláíró szervezetek, abban támogatjuk a nőket, hogy a várandósságukkal és szülésükkel kapcsolatban minden szükséges információt és támogatást megkapjanak ahhoz, hogy a számukra legjobb döntéseket felelősen tudják meghozni. Ugyanakkor, a mindenkori döntéshozóknak áll módjában, hogy biztosítsák a szülő nők számára jogaik gyakorlását. Munkánk során azt tapasztaljuk, hogy a legfőbb érintetteket: magukat a nőket, nem vonják be
sem az ellátásukat befolyásoló rendszerszintű döntéshozatalba, sem az ellátásuk során felmerülő konkrét döntésekbe.

Levelünkben a hozzánk forduló nők szükségletei, igényei és
tapasztalatai alapján olyan javaslatokat fogalmazunk meg, amelyek figyelembe vétele az ellátásban részt vevő minden fél elégedettségét növelné, és hozzájárulna a nők pozitív szülésélményéhez.

Javaslataink:
● Az ellátásban részt vevő minden fél fogadja el, hogy a szülő nőt és gyermekét érintő kérdésekben a döntés a felelős szülőké. Az orvosi szakértelem nem kizárólagos döntési jogkört, hanem szakmai támogatást jelent az informált döntéshez.
● Szükséges a hazai szülészeti ellátásban alkalmazott szakmai irányelvek és protokollok felülvizsgálata, hogy azok a tudományos alapokon álló nemzetközi irányelvekkel összhangba kerüljenek, és biztosítsák az alapellátás egységes színvonalát. Az aktualizált dokumentumok legyenek nyilvánosak.
● Az egyes intézmények ellátási gyakorlata, szülészeti adatai és statisztikái alapvető szerepet játszanak abban, ahogy a nők a szülésük helyéről és módjáról döntenek. Kérjük, hogy ezek a dokumentumok, adatok, a beleegyező nyilatkozatokkal együtt
legyenek nyilvánosak, mindenki számára szabadon elérhetők.
● A szülészeti ellátás további központosítása helyett a kisebb születésszámmal működő szülészetek fenntartása, illetve a mozgó szakorvosi szolgálat kiterjesztése támogatná az alapellátáshoz való hozzáférést és a személyre szabott ellátás megvalósulását, különösen a társadalmilag hátrányos helyzetű nők esetében.
● Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 11. § (5) bekezdésében biztosítsák a nők számára a szabad kísérőválasztást, hogy a szülő nő mellett ne kizárólag egy személy lehessen jelen a szülésnél. Szükséges lenne felülvizsgálni továbbá a szülő nők
egészségügyi ellátás során érvényes jogait annak fényében, hogy a problémamentes várandósság és a szülés nem betegség, hanem egészséges élettani folyamat.
● A kormány ösztönözze és támogassa a szülészeteket, hogy a Nemzetközi AnyaBababarát Szülészeti Ellátásért Kezdeményezés ajánlásait alkalmazzák a gyakorlatban.

Az anya és gyermeke elválaszthatatlan egységet képeznek, érdekeik nem szembeállíthatók. A nők jó szülési élménye kulcsfontosságú a családok jóllétére, a további gyermekvállalásra nézve. A szülészeti ellátórendszer reformja, nőközpontúvá tétele, a nők jogainak érvényre juttatása, jelentős mértékben hozzájárul a tervezett gyermekek megszületéséhez, amely az egész társadalom érdeke.

E közös cél érdekében nyitottak vagyunk a szakmával és a döntéshozókkal való további egyeztetésre, felajánljuk tudásunkat, tapasztalatainkat. Bízva a párbeszéd erejében, az aláírók nevében tisztelettel üdvözlöm:

Fazakas Pálma
Születésház Közhasznú Egyesület
elnök