A háziorvosok csalódtak, a szakorvosok bizakodnak

Az elmúlt félév javuló bizalmi trendjét követően a háziorvosok és szakorvosok véleménye jelentős különbséget mutat. Előbbiek úgy érzik, kevés figyelmet kapnak és kimaradtak a fejlesztésekből, míg utóbbiak továbbra is inkább bíznak az állami központosítás kedvező hatásaiban. A lakosság véleménye alig változott, egyre kevesebbet várnak az állami egészségügytől, és úgy érzik érdemes erőfeszítéseket tenniük egészségük megőrzéséért - derült ki a GfK Hungária és a Szinapszis Kft. közös egészségügyi bizalom index-felmérése II. negyedévi adatainak elemzéséből.

Az év első hónapjaiban az alapellátásban dolgozó háziorvosok és a jellemzően kórházban dolgozó szakorvosok bizalma ellentétes irányban változott. Ennek oka az ágazatnak juttatott többletforrások elosztási arányának köszönhető. A szakorvosok széles körben említették a bérrendezést, míg a háziorvosok az alapellátás megoldatlan finanszírozását és az alacsony jövedelmi lehetőségeket hangsúlyozták.

A mostani helyzetre minden vizsgált célcsoport – háziorvosok, szakorvosok, lakosság – szerint legnagyobb mértékben a bizonytalanság jellemző. Tisztázatlannak érzik a kórházak átszervezésének módját, egyes kórházak sorsát, a betegbeutalások rendjét, a gyógyszerekhez való hozzáférés szabályait.

A kórházi orvosok közül sokan nem látják pontosan munkahelyük és munkájuk jövőjét, a háziorvosok a szerteágazó ellenőrzések, a növekvő adminisztráció és az egyre nehezedő finanszírozási helyzet miatt frusztráltak, a lakosság az ellátáshoz való hozzáférés és az ellátás kiszámíthatatlan minősége miatt érzi úgy, hogy nem biztonságos az egészségügyi ellátás rendszere.

Egyre többen fogalmazzák meg, hogy ma már nincs ingyenes ellátás, és konkrét példákon keresztül mutatják be, fizetniük kell, ha jó minőségű ellátást akarnak kapni. Az orvosok is egyre nagyobb mértékben teszik szóvá, hogy a közfinanszírozott ellátásról áttevődik lassan a hangsúly a magánellátásokra.

„Az elmúlt hónapokban néhány kedvező változás mellett megerősödtek az egészségüggyel kapcsolatos negatív vélemények. Ezek közül a legerősebbek azok, amelyek az ellátás hozzáférhetőségének és kiszámíthatóságának észlelt jelentős romlását fogalmazzák meg. Emellett sokan azt is nehezen tudják elfogadni mind az orvosok, mind a lakosság körében, hogy az egészségügy már nem nyújt mindenkinek egyforma szolgáltatást, nem ingyenes, és akinek több pénze van, magasabb szintű ellátást tud magának megvásárolni" – fogalmazott dr. Lantos Zoltán, egészséggazdasági szakértő, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Az egészségügyi rendszerrel szembeni elégedetlenség egyik meghatározó oka az, hogy a személyes mindennapi tapasztalatok jelentős ellentmondásban vannak a hangsúlyozott alapelvekkel. A mindennapokban elsősorban a pénz határozza meg, hogy ki milyen ellátásban részesülhet. Akinek van pénze, magánszolgáltatóhoz fordul, és magasabb szintű ellátást kap, aki ezt nem tudja megtenni, kénytelen az állami egészségügyhöz fordulni és elszenvedni annak minden kényelmetlenségét, kiszámíthatatlanságát és nehézségét a frusztrált, fásult és bizonytalan dolgozók munkája mellett.

A korábban jónak tartott gyógyszerellátás is jelentős mértékben romlott az elmúlt években. „Az elmúlt időszak vizsgálataival szemben most nagyon hangsúlyosan jelent meg a gyógyszerekhez való hozzáférés romlása. A gyógyszerkassza csökkentése, a gyógyszerek térítési díjának növelése, a „régi gyógyszerek erőltetése", a kórházak romló gyógyszerellátása, a felírási szabályok változása mind komoly elégedetlenséget okoz az orvosok és betegek körében egyaránt" – említette Kertész Balázs, a Szinapszis ügyvezető igazgatója a kutatás kapcsán.