• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

A háziorvosok nem kérnek a közalkalmazotti létből

Egészségpolitika 2020.07.23 Forrás: Weborvos Szerző:
A háziorvosok nem kérnek a közalkalmazotti létből

Ha kötelezővé válna a közalkalmazotti jogviszony, a megkérdezettek több mint ötven százaléka várhatóan nem folytatná háziorvosi tevékenységét.

Online felmérést végzett a Háziorvosok Online Szervezete (HaOSZ) Ki a legjobb gazdája a praxisnak? címmel. A kérdésekre közel ötszáznegyvenen válaszoltak.

A megkérdezettek azt szeretnék, ha továbbra is saját vállalkozásban dolgozhatnának alkalmazottként, vagy vállalkozóként, azaz nem akarnak közalkalmazottak lenni. A rendelőjüket legalább annyian szeretnék saját tulajdonba venni állami támogatással, mint ahányan a jelenlegi állapotokat tartanák meg, vagyis maradjon önkormányzati tulajdon a rendelő. Ha kötelezővé válna a közalkalmazotti jogviszony, sokan elgondolkodnának azon, hogy folytassák-e háziorvosi tevékenységüket.

Nézzük tételesen a kérdéseket és válaszokat!

A megkérdezettek meghatározó többsége, azaz 93,1 százaléka saját tulajdonban lévő gazdasági társaság alkalmazottjaként dolgozik. A rendelő, ahol a betegeket fogadják 79 százalékban önkormányzati tulajdonban van, mindössze 12 százalékuk rendel saját tulajdonú rendelőben.

Arra a kérdésre, hogy a jövőben kinek a tulajdona legyen a rendelő, 46,7 százalékuk válaszolta, hogy maradjon önkormányzati, míg 44.1 százalékuk szerint a legjobb gazdájuk ők maguk lehetnének, ám a tulajdon megszerzését állami támogatással tartják elképzelhetőnek. Csupán 9,3 százalék vélekedett úgy, hogy az lenne az ideális, ha állami kézbe kerülnének a rendelők.

A működtetés ehhez kapcsolódó kérdésére értelemszerűen az állami tulajdont választók szeretnék az állami működtetést. Innen viszont szétcsúsznak a válaszok, ugyanis csak 36,4 százalék szeretné, hogy továbbra is az önkormányzati feladat legyen, míg 54,1 százalék az állami működtetést preferálná.

A minimumfeltételek teljesítéséhez szükséges eszközöket a válaszadók 21 százaléka szerint az állam, 16 százaléka szerint az önkormányzat, míg 67 százalékuk szerint a praxis biztosítsa persze állami támogatással.

 

 A legoptimálisabb jogviszonynak továbbra is vállalkozói státuszt tartják, a válaszadók 88 százaléka ezt a választ jelölte meg – ez valamivel kevesebb, mint a jelen állapot szerinti foglalkoztatási viszony (93,1 százalék – lásd fentebb) – , a közalkalmazotti jogviszonyt kevesen választanák.

Ha kötelező lenne közalkalmazott jogviszonyban dolgozniuk, akkor 31,6 százalékuk valószínű, nem folytatná háziorvosi tevékenységét, 25,8 százalékuk pedig biztosan nem. Lehet, hogy folytatná 23 százalékuk, 15 százalékuk valószínű igen, csak elenyésző hányaduk válaszolta, hogy biztosan igen.  

Maradjon-e az önkormányzati feladat az alapellátás, jó helyen van-e a helyhatóságoknál az alapellátás? Erre a kérdésre 10 százalékuk válaszolt igennel, 44,4 százalékuk szintén igennel, de azzal a kitétellel, hogy fajsúlyosabb önkormányzati segítséget vár, közel 30 százalékuk szerint egy önálló alapellátási módszertani intézet lehetne jó gazdája az alapellátásnak. Minden felkínált válaszlehetőséget elutasított 16 százalékuk.

A megkérdezettek több mint fele városban (54 százalék), illetve Budapesten (19 százalék) dolgozik, 27 százalékuk egyéb vidéki településen. A praxisok típusa döntően felnőtt (60 százalék), 19,5 gyermek, illetve 20 vegyes. A praxisok mérete nagyobb részt 1500 és 2000 fő között mozog (32 százalék), húsz százalék a 2000 és 2500 közöttieké, 7 százalék a 2500 felettieké. Egytizedük ezer főnél kisebb praxist visz. Az életkor szerint a többség negyven és hatvan év közötti (40-50 26 százalék, 50-60 29 százalék); közel 13 százalékuk 60-65 év feletti, és kevesen de vannak 70, sőt 75 éve felettiek is. A 40 évnél fiatalabbak aránya 19 százalék.

Legolvasottabb cikkeink