A Rezidens Szövetség elnöke szerint „Belülről kell, hogy jöjjön a megtisztulás igénye".
„A hálapénz Önt és minket is megaláz. Mi itt akarunk gyógyítani. Támogasd törekvésünket!" Ez a felirat állt annak a nem valódi tízezer forintos „hálapénz bankónak" a hátoldalán, amelyet a Magyar Rezidens Szövetség elnöke, keddi tájékoztatóján kiosztott a sajtónak. Dénes Tamás felvázolta a szövetség javaslatait is, amelyekkel szerintük hathatósan lehet küzdeni a hálapénz ellen. Elsősorban további béremelésre lenne szükség, a kezdő orvosi alapbérnek a kormányzati ciklus végére szerintük el kellene érnie a nettó 275 ezer forintot. Kiemelte azt is, hogy meg kellene vitatni, szabályozni kellene az orvos-választás lehetőségét, mivel emiatt teszik a legtöbb pénzt az orvosok zsebébe a betegek.
A rezidens szövetség elnöke bemutatta Szinapszis Kft.-vel közösen készített felmérést is, amelynek során online 1319 orvost és 761 lakost (potenciális beteget) kérdeztek meg elsősorban a hálapénzről és az orvos-választás lehetőségéről.
A vizsgálat megállapította, hogy az orvosok és a betegek jelentős többsége egyetért abban, hogy a hálapénz rendszer a korrupció forrása lehet. Az orvosok szerint emellett a hálapénz negatívan befolyásolja az orvosok megítélését, mivel kiszolgáltatottá teszi őket, hozzájárul az elvándorláshoz, gátolja a minőségi szakképzést, ráadásul azzal, hogy általa keveredik a magán és állami ellátás, gátolja az egészségügyi erőforrások hatékony felhasználását.
Annak ellenére azonban, hogy az orvosok többsége (78 százalék) elutasítja a paraszolvenciát, mégis elfogadja (70 százalék), mivel a „jelenlegi helyzetben szükségesnek tartja". Főleg azért, mert 79 százalékuk szerint a jelenlegi alapbérrel nem lehet jövőt tervezni. A megkérdezettek többsége szerint a jelenleg hivatalosan keresett bérek körülbelül háromszorosára lenne szükség. Dénes Tamás megjegyezte, hogy értékelik az előző négy évben megtett, bérrendezési lépéseket, de ez nem elég. Ezt jelzi az is, hogy a hivatalosan bejelentett csökkenő orvos-elvándorlási statisztikák valójában nem mutatnak szignifikáns trendfordulót.
A lakosság válaszaiból is az derült ki, elfogadhatatlan a hálapénz rendszer, mivel a főbb motivációk a kiszolgáltatottság és a félelem. Félelem például amiatt, hogy paraszolvencia nélkül nem kap megfelelő ellátást, félelem amiatt, hogy nincs elég nővér és orvos, hiszen a kórházak évek óta nem tudnak megfelelni a tárgyi és személyi minimumfeltételeknek. Épp ezért a betegek olyan saját orvost akarnak (87 százalék), akire baj esetén számíthatnak, ezt a céljukat viszont úgy gondolják, hálapénz nélkül nem érhetik el.
A tájékoztatón a szövetség elnöke felhívta a figyelmet a bizonytalansági tényezőkre. Például még most sem lehet tudni, hogy a választások után hogyan alakul az ágazat sorsa, ki lesz az államtitkár, kivel lehetne tárgyalni. Mert lenne miről, többek között arról, hogy az orvosok és a betegek többsége szerint is szükséges orvos-választási lehetőséget hogyan szabályozzák. A jelenlegi helyzet ugyanis rossz, hiszen hiányzó minőségi statisztikák helyett a betegek megérzés, egymástól szerzett szubjektív tanácsok alapján választanak orvost, ráadásul úgy adnak paraszolvenciát, hogy cserébe csak reménykedhetnek, hogy valóban minőségi szolgáltatást kapnak.
Mindezek alapján a Magyar Rezidens Szövetség javaslatokat dolgozott ki. A bérrendezéssel kapcsolatban úgy vélik, a kezdő orvosi alapbérnek a kormányzati ciklus végére el kell érnie a nettó 275 ezer forintot, s az alapbérnek arányosan nőnie kell a szakmai tudás és felelősség emelkedésével, az oktatókat pedig kiemelten meg kell becsülni. Dénes Tamás szerint minderre, ha akarnák forrás is lenne, hiszen még a szomszédos országokban, például Szlovákiában is 30 százalékkal többet költenek az egészségügyre. Tehát, ha az ágazat súlyának megfelelően a GDP-ből 1-2 százalékkal nagyobb arányt képviselne az ágazat, tehát körülbelül 600 milliárddal többet fordítanának az egészségügyre, megoldódnának a problémák – tette hozzá.
A bérrendezésen kívül a szövetség szeretné elérni azt is, hogy a beteg is átlátható és minőségbiztosított gyógyítást kapjanak, hogy kiterjesszék az elkezdett, a megelőzésre vonatkozó programokat, hogy az orvosképzés is minőségbiztosított legyen. Dénes Tamás hangsúlyozta azt is, hogy mind az orvosok, mind a betegek figyelmét fel kell hívni az egyéni felelősségre is, mert „belülről kell, hogy jöjjön a megtisztulás igénye".