A jövő évi költségvetés egészségügyi sarokszámai

Az Egészségbiztosítási Alap 5,1 százalékkal kap kevesebb forrást: az idei (tervezett) 1459 milliárd forint helyett csak 1385 milliárdot, derül ki a jövő évi költségvetés tervezetéből, amelyet a nyáron hozott nyilvánosságra a kormány (lásd Magyar Közlöny 84. száma.) 

Ha az E. Alap csökkentéshez hozzáadjuk a prognosztizált (de meglehet annál magasabb) inflációt, az összességében legalább kilencszázalékos reálértékű támogatáscsökkenést eredményez az alapban.

A kormány a Széll Kálmán Tervben már megfogalmazott céljai szerint a legnagyobb összeget a gyógyszerkasszán szeretné megtakarítani, ám a közgazdászok, az egészségügy szereplői szerint több mint kérdéses, hogy ez sikerülhet-e. Sokan kételkednek abban, hogy lennének akkora mértékű tartalékok még a generikus programban, mint a kitűzött megtakarítási cél.

Mint az irányszámokból kitűnik, az ágazatban dolgozók jövőre sem számíthatnak jobb körülményekre, pláne több fizetésre. Sőt: a készülő új Munka törvénykönyve tervezete még a pótlékokat is alaposan megnyirbálná, ami természetszerűen jövedelemcsökkenést eredményez. A rezidensek itthon tartására tett kísérlet sikertelenségét mutatja, hogy kevesen hajlandók magukat bizonytalan feltételek mellett elkötelezni tíz évre a hazai rendszerben.

Az ország jövő évi költségvetési törvénytervezete kiemelt témája a parlament ősszel induló ülésszakának, a törvényjavaslatot szeptemberben nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek, amelynek decemberben kell törvényt hoznia. A már megismert irányszámokból jól látszik, hogy jövőre még annyi forrás sem áll majd rendelkezésre, mint idén.

A teljes cikk a WeborvosPro portálon olvasható.