A jövő orvosainak közel fele elhagyná Magyarországot

A magyar orvostanhallgatók 50,5 százaléka a bizonytalan megélhetés miatt tervez külföldi munkavállalást – derül ki a Magyar Orvosi Kamara legújabb kutatásából. A MOK négy nagy egyetem több mint 3700 orvoshallgatóját kérdezte arról, hogyan és hol képzelik el a jövőjüket. A felmérésből – többek között – kiderült, hogy bár a medikusok 60 százaléka az egyetem befejezése után szeretne családot, ehhez azonban a jelenlegi orvosbéreket kevésnek tartják. A hallgatók a paraszolvenciáról és a bérkérdésről is kifejtették a véleményüket: a kitöltők háromnegyede szerint a hálapénz kifejezetten káros az orvos-beteg kapcsolatra nézve, és 92,6 százalékuk maradna Magyarországon, ha a Kormány elfogadná a Kamara bértábla javaslatát - olvasható a Magyar Orvosi Kamara honlapján.

A MOK új elnöksége megválasztásakor célul tűzte ki, hogy az orvostanhallgatókat is bevonja a saját jövőjüket érintő döntésekbe. A Kamara legújabb kutatásában négy nívós egyetem hallgatóit kérdezte a jövőképükről, a szakmai terveikről és arról, hogyan ítélik meg a hálapénz kérdését. A kutatást kitöltők 38,5 százaléka a SOTE-ról, 25 százalék a Debreceni Egyetemről, 20,5 százalék az SZTE-ről, míg a Pécsi Tudományegyetem orvoskaráról a válaszadók 15,7 százaléka érkezett.  A kérdőívet néhány nap alatt 3753 hallgató töltötte ki, közülük 87,9 százalék az általános orvostudományi karon tanul, 12,1 százalékuk pedig fogorvos lesz.

Túlterhelt diákok, kevés gyakorlat

A MOK az egyetemi oktatásról is megkérdezte a hallgatókat. A válaszadók szerint bár hasznos, de aránytalanul sok a kapott elméleti tudás a gyakorlatival szemben: 88,5 százalék emiatt a képzés alatt stresszesnek és túlterheltnek érzi magát. Az orvostanhallgatók kétharmada szerint a gyakorlati órákon túl nagy a csoportlétszám, emiatt pedig nem alakul ki szoros kapcsolat medikus és beteg között. A kitöltők több mint fele (57 százalék) kevésnek tartja a gyakorlati órák számát, ezért felkészületlennek érzik magukat a munka világára, illetve a betegek ellátására.  A hallgatók 62,5 százaléka szerint az egyetemi évek alatt az egészségügyi dolgozókkal való érintkezés és saját tapasztalataik nem festenek jó képet a hazai egészségügyről, ami hatással van a jövőbeli terveikre is.

A medikusok arra is választ adtak, hogy mely szektorban helyezkednének el az egyetemet követően. A megkérdezettek mindössze 17,9 százaléka dolgozna kizárólag a közfinanszírozott egészségügyben, 12,2 százalékuk pedig csak a magánegészségügyben képzeli el a jövőjét. A hallgatók több mint kétharmada mindkét szektorban szeretne elhelyezkedni.

Ezért maradnának itthon a jövő orvosai

A Magyar Orvosi Kamara felmérésében hallgatók jövőbeli terveit is vizsgálta, valamint azt, hogyan látják a rezidensi létet, a várható fizetést, a munkarendet és a családalapítást. Minden ötödik medikus külföldön szeretne elhelyezkedni az egyetem elvégzését követően, 29,7 százalékuk pedig hosszabb távú munka miatt gondolkodik a külföldre költözésben, azaz majdnem minden második leendő orvos tervezi, hogy valamikor elhagyja az országot. A MOK az elvándorlás okait is vizsgálta: a kitöltők több mint fele azért menne külföldre, mert saját bevallása szerint nem tudna megélni az itthoni bérből, 57,9 százalékukat pedig külföldi munkakörülmények és a tanulási lehetőségek motiválják.

A nettó 187 000 Ft-os kezdő orvosi alapbérből a hallgatók 89,4 százaléka érzi úgy, hogy nem tudna megélni. A megfelelő fizetés érdekében 28,9 százalék hajlandó lenne egy vagy több másodállást is vállalni, de 52,1 százalékuk egy munkahelyen szeretné megszerezni a megélhetéséhez szükséges összeget. A megkérdezett medikusok 85,3 százaléka nem tartja jó megoldásnak, hogy tisztességes fizetés helyett ösztöndíjjal lehet kiegészíteni a havi bevételeket. A jövő orvosainak magánéleti terveit is befolyásolja a jelenlegi bérezés: a kitöltők 60 százaléka bár szeretne családot alapítani az egyetemet követő években, ezt a jelenlegi fizetések mellett elképzelhetetlennek tartják. A hallgatók 92,6 százaléka azonban elégedett lenne a MOK által januárban, az EMMI elé beterjesztett bértáblával, és annak megvalósulása esetén Magyarországon tervezné a jövőjét.

Nem dugipénzt, szabadidőt szeretnének a medikusok

A kutatásban részt vevő magyar orvostanhallgatók közel fele elutasítja a hálapénz rendszerét, és mindössze 6,2 százalék ért egyet teljes mértékben, 8,9 százalék pedig csak nagyrészt azzal a kijelentéssel, hogy a hálapénz jó kereset kiegészítés, ezért elfogadná azt. Szövegesen néhány válaszadó azt is kifejtette, hogy a hálapénz rendszerét bár rossznak találja, de családja megélhetése fontosabb számára. A leendő orvosok háromnegyede szerint a hálapénz megmérgezi az orvos-beteg kapcsolatot, és 67,3 százalékuk korrupciónak tartja azt. A kitöltők 72,7 százaléka kiemelte, hogy a hálapénz negatívan hat a rezidensek és szakorvosok előmenetelére is.

A bérek mellett a Kamara a medikusok munka-magánélet egyensúlyával kapcsolatos igényeit is felmérte. A válaszok alapján a jövő orvosgenerációja nem pártolja a munkahelyi kizsákmányolást: a kitöltők 97,5 százaléka a munka mellett elegendő szabadidőt is szeretne, amelyet a barátokra, családra és pihenésre fordítana.