A kötelező jobb mint a választható

Nemzeti érték az az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend, amelynek köszönhetően még a múlt században is halálos áldozatokat követelő fertőző betegségek teljesen eltűntek Magyarországról. Mindezt az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezetője mondta a napokban megrendezett XXV. Medicina konferencián. Ócsai Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy a megelőzés szempontjából sokkal hasznosabb a kötelező, mint a választható védőoltás. Ezt bizonyítja, hogy jelenleg is nagy járványok fertőznek Nyugat-Európában, ahol főleg választhatóak a védőoltások.

A fertőző betegségek miatt még a XIX. század végén is a gyerekek 50-60 százaléka nem érte meg az 5 évet. Sőt még 1892-ben is az összes haláleset több mint 55 százaléka 5 éven aluli gyermekhalál volt. Tenni kellett valamit, ezért az akkori kormány két alapvető közegészségi programot indított. Az egyik az általános higiénia megteremtését szolgálta – például csatornázás, egészséges ivóvíz -, a másik a védőoltások bevezetése volt.

1876-ban vezették be a himlő elleni, később többek között 1938-ban a diftéria elleni, 1954-ben a Di-per-te oltásokat. 1960-ban a gyermekbénulás elleni (Sabin), 1969-ben a kanyaró elleni oltások kötelezővé tétele következett. Később felkerült a palettára a rubeola, a Hepatitis B elleni védőoltás, valamint javították finomították az addig kialakult rendszert. Az utolsó betegség, ami ellen – ha nem is kötelezően, de választhatóan – bevezették a védőoltást, az a 2008-tól a 2 év alattiaknak beadható pneumococcus elleni vakcina. Mire egy gyerek eléri a 14 éves kort az állam 58.800 forintot költ az oltásaira.

A főosztályvezető szerint a magyarországi kötelező védőoltások amellett, hogy ingyenesek, a legjobb minőséget is képviselik. Tehát a miniszterelnök gyermeke is ugyanazt a vakcinát kapja, mint a legszegényebb állampolgáré. Azért is fontos a legjobb oltóanyagot adni a lakosságnak, mert így megelőzhető a széthúzás, a kötelező oltás megkérdőjelezése. Őcsai Lajos úgy vélte azért is sikeres a magyar kötelező oltási rend, mert optimális életkorban történik az oltás, teljes az esélyegyenlőség a hozzáférésben és mert stabil a jogszabályi háttere.

A szakember elmondta azt is, hogy bár vannak nálunk is, akik ellenzik az oltásokat, az eredményessége magáért beszél. Például hiába vannak Nyugat-, és Kelet-Európában még ma is kisebb nagyobb járványok, a magyar határnál „megállnak", hiszen a magyar lakosság átoltottság 99 százalékos. A környező országokban kialakuló fertőzések pedig épp azért következnek be, mert legtöbbjükben nem kötelező, csak választható az életkorhoz kötött oltás. Ezeknél viszont általában nem a legmegfelelőbb időben adják be a vakcinát, nincs esélyegyenlőség és a jogszabályok sem egyértelműek, a döntéshozók az üggyel kapcsolatban legtöbbször hezitálnak.

A sikeres oltási rend megőrzése mellett fontos lenne megalkotni Magyarország immunizációs stratégiáját 2013-2020-ra – mondta a szakember. Ebben a dokumentumban határozza meg az ország életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendjének továbbfejlesztési irányait. Hozzátette: az ország járványügyi biztonságának érdekében a kormánynak biztosítania kell az oltóanyag ellátás anyagi fedezetét.