A rokoni véradás presszionálása etikátlan és megengedhetetlen az OVSZ szerint.
Minden jel szerint gyenge a véradási propaganda, ugyanis az emberekben több az empátia, mint az sokszor első blikkre látszik: egy-egy ügy érdekében igenis össze tudnak fogni. Ezt az erőt lenne jó a véradás érdekében kamatoztatni, ugyanis egyre nehezebb az ellátásban felhasználandó mennyiséget biztosítani, miközben egyre nagyobb mennyiségű vérre van szüksége az egészségügynek. Mindez az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) által szervezett szakmai fórumsorozat április 29-i, keddi, budapesti záró rendezvényén hangzott el.
Az OVSZ kíváncsi volt arra, miként vélekednek, mennyire ismerik a szervezet munkáját az ellátók, ezért kérdőíves felmérés készített: az íveket 1189-en töltötték ki, köztük intézményvezetők, osztályvezető főorvosok, transzfúzió felelősök, osztályos orvosok. A legtöbb válasz Budapesten született, talán azért is, mert a fővárosban nagyobb a „hangja" a vérellátási problémának – mondta Nagy Sándor, az OVSZ szakmai főigazgató-helyettese. Többek között az irányított véradás is terítékre került: a kérdőívet kitöltők közel fele vallotta be őszintén, hogy – helytelenül – pressziót gyakorolt a betegére, annak hozzátartozójára, mondván, ha a családtagok, rokonok nem adnak vért, akkor elmarad a műtét. Pedig ez a gyakorlat az OVSZ szakemberei szerint megengedhetetlen és etikátlan, s véletlenül sem támogatják az Izraelben és Ukrajnában meghonosodott eljárást, miszerint a műtétre váró betegnek igazolást kell arról vinnie arról, hogy a rokonai adtak vért számára.
Hogy a vérhiány gondot okoz a műtéti beavatkozásoknál, arra a válaszadók meglepően magas arányú jelzése figyelmeztet: a központi régióban az elmaradt műtétek okaként ugyanis 45 százalékuk a vérhiányt jelölte meg, míg az országos átlag 40 százalék volt. Emellett 24 százalékban a szakemberhiányt, 31 százalékban a gazdasági okokat nevezték meg okként – az országos átlagok is ekörül alakultak.
A válaszokból az is kiderült, hogy a fel nem használt vérkészítményeket 53 százalékban visszaküldik az OVSZ-nek, 31 százalékban másik beteg kapja meg, míg 16 százalékban megsemmisítik. Ez utóbbi arány nagyon magas, mindenki egyetértett abban, hogy ezt jelentősen minimalizálni kell a pazarlás elkerülése érdekében.
Véresen komoly a téma lett a vér, amelynek beszerzésére a folyamatosan csökkenő dologi kiadásaikból igyekeznek forrást kigazdálkodni a kórházak, fogalmazott Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A tavalyi esztendőhöz képest átlagosan 12 százalékkal kevesebb vérkészítmény felhasználását tervezik idén (van, ahol ez az arány a 30 százaléknál alacsonyabb) az intézmények a GYEMSZI adatbázisa szerint. Ennek elsősorban nem szakmai, hanem gazdasági okai vannak, mutatott rá Velkey, aki megjegyezte: előre borítékolható, hogy nem fog sikerülni a spórolás. Nem sikerülhet ugyanis még akkor sem, ha tartalékok mutatkoznak a rendszerben, mert annak kiaknázása nem megy egyik napról a másikra, nagy összefogást, szakmai együttműködést igényel az érintettek részéről.
Akár 12 ezer véradás is elmaradhat a tavalyi, már eleve kisebb véradási kedvet mutató esztendőhöz képest idén. Legalábbis az első negyedév adatai alapján ez prognosztizálható Kalász László, a központi régió regionális igazgató főorvosa szerint. Számos ok húzódik emögött: nemcsak az idősödés, az egyre rosszabb egészségi állapot lehet a felelős, hanem az is, hogy hiányoznak a boldogulás reményében külföldre költözött véradók.
Az OVSZ a „Szakmai fórum a vérellátásról" előadássorozatot április folyamán összesen öt régiós központban rendezte meg azzal a céllal, hogy megismertesse az egészségügyi intézmények munkatársaival a magyar vérellátás helyzetét, problémáit, törekvéseit, lehetőséget adjon az együttműködés elmélyítésére a biztonságos és kiegyensúlyozott ellátás érdekében.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!