A lelki egészségért indított programot az OTH

A lelki egészséggel kapcsolatos problémák időben történő felismerése, kezelése és az ehhez kapcsolódó információhiány, előítéletek leküzdése óriási kihívást jelent Magyarországon és az egész Európai Unióban. A Norvég Alapok támogatásával létrejött projekt célja, hogy módszertanilag megalapozza a Lelki Egészség Központok hálózatának kialakítását és szakmai ajánlások kidolgozásával, jó gyakorlatok gyűjtésével, a megelőzésben és kezelésben szerepet játszó szakemberek és segítők képzésével, valamint preventív szemléletmód terjesztésével elősegítse a lelki egészséggel kapcsolatos problémák időbeli felismerését és gyógyítását. A „Módszertani, strukturális és kapacitásfejlesztés a lakosság mentális egészségfejlesztésére irányuló beavatkozások támogatására" című HU12-0001-PP3-2016 azonosítószámú projekt a Norvég Alapokból, 1 187 392 311 forint támogatásból valósul meg - tákékoztatott az ÁNTSZ.

A közlemény szerint a 2016. májusban indított, 12 hónapos projekt keretében országszerte 6 pilot helyszínen - Balatonföldváron, Hatvanban, Csongrádon, Szendrőn, Szentgotthárdon, Baktalórántházán – működő Egészségfejlesztési Irodák (EFI) kiegészülnek a Lelki Egészség Központokkal (LEK). A LEK feladata, hogy feltérképezze az adott járásban a lelki egészséget érintő legfontosabb problémákat, összegyűjtse és értékelje a mentális problémák megelőzésével, kezelésével kapcsolatos jó gyakorlatokat, valamint képzésekkel és a preventív-integratív szemléletmód terjesztésével erősítse a szakemberek és segítők együttműködését.

A LEK munkatársak feladata közösségi szintű egészségfejlesztési és prevenciós tevékenységek megvalósítása, így egyéni tanácsadást nem folytatnak. Szintén a projekt keretében létrejön egy Módszertani Központ is, mely tananyagok, eljárásrendek és ajánlások kidolgozásával teljes körű szakmai támogatás nyújt az Lelki Egészség Központok munkájához.

A magyar társadalom mentális állapotát alapvetően rontja a lelki egészségproblémákhoz kapcsolódó tudáshiány, a hiedelmek, gyakori előítéletek és a megbélyegzettségtől való félelem is. Ezért az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) a projekt megvalósítása során nagy hangsúlyt helyez arra, hogy helyi médiakampány és rendezvények segítségével felhívja a magyar lakosság figyelmét a mentális tünetek korai felismerésére, kezelésének fontosságára, az ezzel kapcsolatos személyes és közösségi felelősségre, a releváns információkra és az egészségtudatos életmód szükségességére is.

A projekt eredményeként pontosabb helyzetképet kaphatunk az eltérő társadalmi-, gazdasági hátterű és egészségi állapotú országrészek lakosságának mentális egészségéről. A valós problématérképre alapozott szakmai- és oktatóanyagok, képzések lehetővé teszik, hogy a korábbinál hatékonyabb, a szakemberek és a laikusok szoros együttműködésére épülő olyan hálózat jöjjön létre, mely segít a mentális betegségekkel kapcsolatos problémák időbeli és szakszerű felismerésében, kezelésében. Az aktív lakossági kommunikáció pedig biztosítja, hogy a mentális betegségekkel kapcsolatban több legyen a megbízható információ és csökkenjen a megbélyegzéstől való félelem is.

A WHO Európai Régiójában a mentális betegségek okozta terhek legnagyobb részét, az Európai Unióban összesen mintegy 26 százalékát, a depresszió teszi ki. A lelki egészséget érintő kórképek napjainkban a munkaképesség-csökkenés 21,1 százalékáért felelősek és ezek közül – előre láthatóan - 2020-ra a stressz mellett a depresszió lesz a második legmeghatározóbb. Kimutatások szerint a súlyos depresszióban szenvedők 56 százaléka nem részesül kezelésben, miközben a depresszió fokozza az öngyilkosság, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és stressz-táplálkozás gyakoriságát is. Dr. Kopp Mária és dr. Skrabski Árpád tanulmánya szerint (A magyar népesség életkilátásai, 2007) a magyar lakosság kirívóan rossz egészségi állapotáért és magas halálozásáért az egészségtelen életmód mellett a lelki egészséggel kapcsolatos problémák alapvetően felelősek.