• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

A ma ápolóira is irányuljon a figyelem

Egészségpolitika Forrás: Weborvos

Születésének 200. évfordulója kapcsán a Magyar Ápolási Egyesület Kossuth Zsuzsanna emlékévet hirdetett.

Kossuth Zsuzsanna a magyar történelem azon nőalakja, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a magyar egészségügyi ellátásban és a sebesültek ápolásában olyan maradandó cselekedetet valósított meg, amellyel jóval megelőzte saját korát. Születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Ápolási Egyesület Kossuth Zsuzsanna emlékévet hirdetett 2017-ben. A kezdeményzést ma indították útnak - tudatta közleményében az egyesület.

A Kossuth család a tettei révén hazánk legismertebb családjai közé tartozik – nem kis részben köszönhető ez a ’48-49-es események idején tanúsított cselekedeteiknek. Jó tudni azonban, hogy nem egyedül Kossuth Lajos volt az, aki maradandót alkotott! Meghatározó szerep hárult húgára, Kossuth Zsuzsannára is, aki abban az időben a harctéri sebesültek ápolására újonnan létrehozott Országos Főápolónői Hivatal vezetőjeként fejlesztette annak a hivatásnak az alapjait, amit ma ápolásként ismerünk. E cselekedete azért is kiemelkedő jelentőségű, mivel a világ által is elismert Florence Nightingalet megelőzve szervezett keretek között foglalkozott az ápolás ügyével, mégpedig számtalan önkéntes bevonásával. (Ez utóbbira is ez volt az első példa!)

Munkája, habár korszakalkotónak számított, mégis jórészt ismeretlen a közvélemény előtt. Ebben része lehet annak is, hogy a hatóságok zaklatásai miatt elhagyni kényszerült szülőhazáját, és a folyamatos megpróbáltatások miatt fiatalon, mindössze 37 évesen halt meg. Földi maradványai az Amerikai Egyesült Államokban, New Yorkban nyugszanak – jóllehet akarata ellenére, hiszen utolsó kívánsága az volt, hogy ha életében nem is, de halálában újra szeretett hazájában lehessen.

Életműve azonban maradandó. Az ő tiszteletére nyilvánította a Magyar Országgyűlés – a Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezésére – Kossuth Zsuzsanna születésének napját, február 19-ét a Magyar Ápolók Napjává.

Kossuth Zsuzsanna emléke és az általa létrehozott hivatás mind jobb megismerése mellett a szervezők a mai, hazai ápolási hivatásra és az abban résztvevőkre is rá kívánják irányítani a figyelmet, az egész éven át tartó Kossuth Zsuzsanna Emlékévvel, melynek során sor kerül majd emléktáblák elhelyezésére és avatására, a munkásságához kapcsolódó pályázatra és konferenciára, valamint országszerte számos tudományos és egyéb programmal emlékeznek majd meg születésének 200. évfordulójáról.

Legolvasottabb cikkeink