Itt nem szívességet tesznek a sok pénzt fizető paciensnek, hanem kiszolgálják őt.
Évente 20 százalékkal nő a magyar egészségügyi magánszolgáltatások bevétele, sőt az utóbbi évben talán még ennél is jobban. Az egyre kaotikusabb közfinanszírozott ellátás, az egyre hosszabb várólisták a betegeket – már akiket lehet–, a magánegészségügy felé tolják. Mindez a „Markáns vélemények" című beszélgetéssorozat keddi találkozóján hangzott el, amelyen ezúttal a magánintézmények vezetői vitatták meg a magánszolgáltatások helyzetét.
Nincsenek hivatalos adatok, egyes becslések szerint azonban a betegek egészségre fordított magánkiadásai már elérik a közkiadások 30-50 százalékát. Tehát a GDP alig 4 százalékát kitevő, egészségügyre fordított közkiadások mellett van még csaknem 2 százalék, amit a betegek közvetlenül költenek erre a célra. Sőt, vannak olyan számítások is, amelyek szerint ez az összeg akár 2200 milliárd forint is lehet, igaz ebben már benne van a vitaminokra, egészségügyi célú étrendkiegészítőkre költött pénz is.
Az egészségügyi magánszolgáltatók részesedése persze ebből az összegből egyelőre még elhanyagolható, igaz, például az egyik legnagyobb, a Budai Egészségközpont éves bevétele már eléri a 4 milliárdot. Az egyre nagyobb igényt jelzi az a példa is, hogy míg 10 évvel ezelőtt a Rózsakert Medical Center éves bevétele 20 millióra rúgott, ma már ez az összeg 700 millió forint.
Lantos Gabriella, Róbert Károly Magánklinika vezetője szerint még egy éve sem képzelte, hogy olyan páciense lesz, mint aki a napokban jelentkezett be nála: egy vidéki villanyszerelő, aki úgy döntött, nem várja meg a műtétre jövő tavaszra kapott időpontot, és súlyos beteg feleségét inkább a magánklinikán kezelteti.
A magánegészségügy jelenlévő vezetői egyetértettek abban, hogy nem a fizetőképes kereslet bővülése miatt nő a forgalmuk, sokkal inkább az állami egészségügy anomáliai miatt. Igaz, épp ugyanez szab határt is a magánegészségügy növekedésének. A magánklinika vezetőnője szerint addig, amíg a hivatalosan is elismert, törvényben jóváhagyott zsebre tehető paraszolvencia rendszere működik a közfinanszírozott ellátásban, addig kevesen tudják „kivonni magukat a korrupciós métely alól", addig nem lesz tiszta helyzet. Amíg a betegek hálapénzzel megvehetik a jobb ellátást, amíg az orvosok, például a nőgyógyászok kétszer-háromszor több pénzt tudnak keresni az állami ellátásban, mint a minden pénzzel elszámoltató-elszámoló magánellátásban, addig a magánegészségügy az olcsóbb, veszélytelenebb ellátásokat adhatja csak.
Csermely Gyula, a szintén évi 20 százalékos forgalombővülést elérő Rózsakert Medical Center vezetője szerint is a szürke és feketepiac a legnagyobb konkurenciája a magánegészségügynek. Az állami szektorból hozzájuk igazolt orvosok is azért jöttek át, mert nem bírtak abban a környezetben dolgozni. Dr. László Imre, a Swiss Medical Services orvos-igazgatója egyetértett ezzel, hiszen szerinte is nehéz olyan környezetben dolgozni, ahol minden bizonytalan, ahol hetente változnak a szabályok, ahol szakmai kérdéseket a politika akar meghatározni.
A magánegészségügyi vezetők abban is egyetértettek, fejlődésükhöz elengedhetetlen az állami ellátásból hozzájuk érkező szakdolgozók, orvosok szemléletváltása. Sokszor azért kell elküldeniük a náluk jelentkező nővéreket, mert azok nem értik meg, hogy itt nem szívességet tesznek a sok pénzt fizető paciensnek, hanem kiszolgálják őt. Szakmailag kiváló orvosoknak is kommunikációs tréninget kellett tartani, hogy ne beszéljenek lekezelően a betegekkel, s ne várjanak hálát. Inkább adjanak minél több információt, mondják el nekik, mire számíthatnak az ellátás során. Tehát a szaktudásuk mellett vegyék elő az empatikus képességüket is.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!