A magyar orvostudomány seregszemléje

Közel 300-an vettek részt a november 5-7-e között Budapesten megrendezett Magyar Orvostudományi Napokon, amelyen átfogó szakmai eredményekkel és fontos egészségpolitikai bejelentésekkel szembesülhettünk. "A Korányi Sándor által 1931-ben útjára indított Magyar Orvosi Nagyhét méltó folytatása volt az idén második alkalommal megrendezett Magyar Orvostudományi Napok" – összegezte a konferencia eredményeit Poór Gyula professzor, a Magyar Orvostudományi Társaság (MOTESZ) elnöke. – "Eredeti célunkat sikerült elérnünk: három napra szintetizálódott a fragmentált medicina, és több mint 280 orvos kolléga jutott átfogó és friss szakmai tudásanyaghoz".

A konferencia során negyven előadás és két kerekasztal beszélgetés segítette az orvostudomány legfrissebb eredményeinek interdiszciplináris jellegű összefoglalását, a résztvevőknél jóváírt 42 továbbképzési kreditpont pedig közel egy éves szakmai továbbképzési igényt fed le.

A Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretein belül megrendezett konferencián a magyar medicina legjelentősebb képviselői mutatták be az orvostudomány fejlődését és dilemmáit.

A nyitóelőadásokban Falus András, Kovács L. Gábor, Baranyai Tibor, Fürst Zsuzsanna és Gulácsi László beszélt az orvostudomány perspektíváiról, a korai labordiagnosztikáról, a modern képalkotásról, a gyógyszerkutatás jövőjéről és az egészség-gazdaságtan szerepéről. Az egyes tudományterületekre koncentráló szekcióüléseken is a szakma legjelentősebb képviselői, akadémikusok és professzorok mutatták be a fejfájásokkal, pszichiátriával, gyermekgyógyászattal, minimál invazív sebészettel, ideggyógyászattal, reumatológiával és genetikával kapcsolatos aktuális helyzetet és legújabb szakmai eredményeket.

A MOTESZ a konferenciát megelőzően egészségpolitikai felmérést végzett tagszervezetei, a 128 orvostudományi társaság között. Ennek eredményét az utolsó kerekasztal beszélgetést megelőző sajtótájékoztatón ismertette Oberfrank Ferenc, a MOTESZ alelnöke. A felmérés szerint az orvostudományi társaságok többsége úgy értékelte, az elmúlt években számtalan folytatásra érdemes változás kezdődött, ilyen például az orvosi életpályamodell, az e-egészségügyi rendszerek, a közhiteles nyilvántartások összekapcsolása és a megfelelő adatszolgáltatási rendszerek kialakítása. Azonban óriási kuszaság tapasztalható az alacsonyabb jogszabályokban, amelynek kijavítása érdekében „deregulációra és újraregulációra" lenne szükség – tolmácsolta a tagszervezetek véleményét az alelnök.

A MOTESZ fontosnak tartja a szakfelügyeleti rendszer megszervezését, az akkreditációhoz kötött minőségügyi rendszerek bevezetését, de a legfontosabb feladat a magyar társadalom prevenciós hajlandóságának fokozása. Ennek érdekében mind a tagtársaságok, mind a MOTESZ kellő felelősséggel vesznek részt az szakmapolitikai döntések előkészítésében.

A konferenciát záró kerekasztal beszélgetésen „Az egészségügyi ellátórendszer potenciális változatásai" címmel tartott előadást Zombor Gábor egészségügyi államtitkár, aki kifejtette: azokért az egészségügyi célokért, amelyeket eddig több intézményen keresztül akartak elérni, a jövőben egységes szervezetben kívánnak tenni. Az államtitkár elmondta, a kormányzat az egészségügyi rendszer alapjának a háziorvosi ellátást tekinti, ezért még ebben az évben olyan törvényeket akarnak elfogadtatni, amelyeknek köszönhetően a háziorvosi, házi gyermekorvosi pálya szakmailag és anyagilag sokkal vonzóbb lehet, az alapellátási törvény pedig 2015 áprilisáig elkészül. 2015 áprilisa más szempontból is fontos dátum lesz: eddigre újul meg működésében és finanszírozásában kórházi ellátórendszer és fizetik ki, illetve ütemezik át az adósságokat.

A MOTESZ tájékoztatása szerint a konferencia annyira sikeresen zárult, hogy a hagyományt jövőre is folytatják: a Magyar Orvostudományi Napokat 2015-ben november első hetében rendezik meg, hogy ismét bemutassák a magyar orvostudomány fejlődését, dilemmáit, legfrissebb és legfontosabb eredményeit.