A sürgősségiek, az orvosi kamara nem támogatja a szakmai elvárások felpuhítását.
Fizikai fájdalmat érez, amikor azt látja, hogy mennyire hiányoznak alapvető feltételek a beavatkozások elvégzéséhez, fakadt ki Hegedűs Zsolt ortopéd sebész, aki nemrégiben tért haza Angliából. A fiatal szakorvos azt tanácsolja: az orvosok inkább ne végezzék el a műtétet, ha nem állnak rendelkezésükre a megfelelő eszközök, feltételek. Nem az osztályvezető főorvossal, nem a kórház menedzsmentjével kell foglalkozni, hanem azzal, hogy a beteg biztonságos ellátást kapjon, mert mindig az a kérdés: mi a jó betegnek, és nem az, hogy mi a jó a kórháznak, az osztálynak és az ott dolgozó orvosnak. Mindez a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság által meghirdetett, a minimumfeltételekről – és az egészségügy számos bajáról – szóló szakmai fórumon hangzott el szerdán a MÚOSZ székházában.
A minimumfeltételek kapcsán Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos felvetette, hogy addig nem érdemes hozzájuk nyúlni, amíg a politika nem dönti el, mit vár az egészségügytől. Szöges ellentétben állt ezzel Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnökének véleménye, aki szerint pont azt kellene elérni, hogy végre ne a szakma kullogjon a politikai után, ne a politika legyen a megrendelő, hogy aztán szűkös forrásokra hivatkozva korlátozásokkal éljen. „A mi dolgunk megmondani, hogyan lehet a beteget gyógyítani" – szögezte le Éger. Később kifejtette: semmiféle indokát nem látja a MOK annak, hogy felpuhítsák a minimumfeltételeket, hiszen ezek garantálják, hogy a szakmai szempontoknak megfelelő ellátást kapjanak a betegeket, és az orvosoknak nem szabad engedniük a szakmai színvonalból.
A sürgősségi betegellátásban a minimumfeltételek meghatározásakor nem akartak balkáni állapotokat meghatározni, ezért modern elveket rögzítettek, fogalmazott Svéd László, a Honvédkórház nyugalmazott tábornoka. Nem titkolta, hogy rögtön szembe kerültek az ellátókkal, akik szerint irreális feltételeket határoztak meg, sőt: az a vád is érte őket, hogy saját magunknak csinálják a szakmát. Előadásában nagyon röviden utalt az ÁNTSZ mai napig nyilvánosságra nem hozott jelentésére, amely megmutatta, mennyire elégtelenek a feltételek a fekvőbeteg-ellátási intézményekben. Azért nem zárnak be osztályokat ilyenkor, mert betegellátási érdekre hivatkozva ideiglenes engedélyt ad ki az ÁNTSZ.
A felmérésről fontosabb részleteket egyébként legelőször Rácz Jenő, a Kórházszövetség korábbi elnöke, a veszprémi kórház főigazgatója közölt az IME tavaly decemberi konferenciáján. Rácz akkor elmondta: egyetlen olyan magyar kórház sincs, amely teljes körben megfelelne a minimumfeltételeknek, és van, amelyik csak 25 százalékban tudja teljesíteni a szakmai elvárásokat.
Svéd tábornok a szakmai fórumon leszögezte: az elméleti és a jelenleg hatályos jogi feltételrendszer minőségi ellátást garantál, csak az egészségügy minden szegmensében be kellene tartani.
Hogy ki vagy mi tudná kikényszeríteni a politikából az egészségügy prioritássá tételét, a megfelelő finanszírozás biztosítását (még Szlovákiához képest is 300 milliárd forintos mínuszban vagyunk Dózsa Csaba szakközgazdász szerint), nem született egyértelmű válasz. Volt, aki úgy vélte, a társadalom képes erre, ám az embereknek nincsenek megfelelő információik az ellátásról. Nálunk vagy egyszerűen nincsenek adatok, vagy ha vannak, akkor titkosak.
Nem nyilvánosak olyan információk, amelyek máshol a legnagyobb természetességgel jelennek meg például kórházi honlapokon, még akkor is, ha éppen szenzitív mutatók. Az adatszolgáltatásban azonban itthon sem a szakma, sem a politika nem érdekelt – állapították meg a fórum résztvevői –, pedig ezek értékelésével lehetne megmutatni, hogy mire van szüksége az ellátórendszernek, miért kell ennél jóval több forrás az ágazatnak, mint amennyi most rendelkezésre áll.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!