A minimumfeltételekről vitáznak hamarosan

Kerekasztal-beszélgetést szervez a A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság jövő szerdán a betegellátást meghatározó minimumfeltételekről. 

Mint közleményükben írják, az elmúlt egy évben többször esett szó a betegellátást meghatározó minimumfeltételek megváltoztatásáról. Elsőként Cserháti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa figyelmeztette a szakembereket a Magyar Kórházszövetség tavaly áprilisi konferenciáján arra, hogy készülőben van egy, a minimumfeltételeket érintő módosító csomag, mert az akkor még működő Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok felől tömeges jelzések érkeztek a döntéshozó felé azok felpuhítására - emlékeztetnek a szervezők.

A Zombor-féle struktúraátalakítás megtorpanása, majd az államtitkár távozása miatt a téma lekerült a napirendről, azonban az új ágazati vezető, Ónodi-Szűcs Zoltán öt pontjában ismét előtérbe kerültek. Az államtitkár szerint a jelenlegi, leltárszerű minimumrendelet virtuális hiányt hoz létre az intézményekben, ezért feladat szerint kell meghatározni azokat. Eszközökben ez akár lehet leltárszerű is, ám a humán erőforrás tekintetében tovább kell lépni, és egyfajta jogosítási rendszernek kell kialakulnia. Eszerint adott ellátást csak a megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező orvos végezhetne ott, ahol a megfelelő számú eset is rendelkezésre áll. A jogosítási rendszer kialakításában az államtitkár a szakmai kollégiumra számít.

A betegellátást meghatározó minimumfeltételeket a szakmai kollégium határozta meg, javaslataik alapján készült el az úgynevezett minimumrendelet, amelyek betarthatóságához a finanszírozó OEP-nek kellene biztosítania a szükséges anyagi keretet, ami azonban sok esetben elmarad a kívánatostól. Az orvos és szakdolgozó-hiány miatt szinte betarthatatlanná váltak a személyi feltételekről szóló paragrafusok, ami veszélyeztetheti a biztonságos betegellátást. A minimumrendelet betartását az ÁNTSZ ellenőrizi, azok hiányában felfüggesztheti a szolgáltató működését. Az alulfinanszírozottság, az amortizáció finanszírozásának, valamint a humán erőforrás hiánya miatt számos intézmény "betegellátási érdekre" hivatkozva csúszhatott át a hatósági ellenőrzéseken. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) főosztályvezetője, Ladányi Márta, áprilisban beszélt arról, hogy felmérést kezdtek a kórházakban a személyi és tárgyi feltételek hasznosulásáról. A városi és megyei kórházak, az egyetemi klinikák vizsgálatának eredményeiről november végén számolt be. Mint az adatok összesítéséből kiderült, egyetlen vizsgált kórház sem felelt meg az elvártaknak, és van olyan intézmény, amely a minimumfeltételek alig 25 százalékának felel meg - idézik a hatósági vizsgálat eredményeit.

Szerdai vitafórumukon a szakma jeles képviselőinek részvételével szeretnék a nyilvánosság számára is egyértelművé tenni, hogy a szakmai feltételrendszerek a beteg biztonságát szolgálják, és nem a minimumfeltételeket kell átszabni vagy felfüggeszteni, mint inkább a struktúrát kellene úgy átalakítani, hogy a szolgáltatók betarthassák a feltételrendszert. Meg kell-e védeni a minimumfeltételeket? - erre keressük a választ, írják a szervezők.

Az interdiszciplináris kerekasztal-megbeszélés az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről 2016. január 27. (szerda) 15 órakor kezdődik a MUOSz székházában, amelyen többek között részt vesz Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, Éger István, a MOK elnöke, Balogh Zoltán, a MESZK elnöke, Sipka Balázs, a Rezidensszövetség elnöke.