A MOK és az EDDSZ bízik a bérrendezés ígéretében

Érdekvédelmi szervezetek hatalmas előrelépésnek tekintik az egészségügyi bérrendezés lehetőségét. Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke pénteken az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett, egy éve folynak a sztrájktárgyalások a kormány és az ágazati érdekképviselet között egy ágazati kollektív szerződésről, amelynek fontos része a munkaidő és a munkabér fejezeti része. Hangsúlyozta, a tárgyalásokon mindvégig arra törekedtek és törekszenek, hogy a lehető legjobb szakmai tartalommal szülessen meg a kollektív szerződés.

A sztrájkkövetelés egyik kiemelkedő eleme a munkavállalók bérhelyzetének rendezése, követelésük az, hogy egy ötéves bérfelzárkóztatással elérjék az uniós átlagkeresetek 75 százalékát - ismertette Cser Ágnes, hozzátéve, első lépésként a visegrádi négyek átlagának elérése a cél.

Cser Ágnes jelezte, a sztrájktárgyalások alatt megfogalmazott bérköveteléseket adták át a kormányzatnak, amely - mint mondta - elfogadta a követelés jogosultságát. A bérrendezés részletes tárgyalása jövő szerdán lesz - tette hozzá.

Az érdekvédő kiemelte, a követelések között szerepelt az is, hogy az idei költségvetést is "meg kell nyitni", mert elfogadhatatlanok az ágazaton belüli és más ágazatokhoz képest tapasztalt jövedelmi arányok. Az egészségügyben dolgozó, de nem egészségügyi végzettségű, gazdasági-műszaki terülten dolgozók számára is kértek egy bértáblát, hiszen elfogadhatatlan az ő helyzetük is.

A szakszervezeti vezető nem beszélt összegekről, mértékekről, hangsúlyozva, egy keretösszegről tudnak, annak "kibontása" a következő tárgyalási forduló(k) napirendje lesz. Úgy fogalmazott, 2004-től a négy "szoclib kormány" nem volt hajlandó tárgyalni az ágazat sztrájkköveteléséről, mert ha igen, akkor "nem itt tartanánk".

A szakszervezeti vezető szerint az egészségügyi és a szociális ágazatban dolgozók hozták a legnagyobb áldozatot, hiszen tudomásul vették a költségvetés elmúlt évekbeli helyzetét. Cser Ágnes hozzátette, egyéb követelések között tartják fenn a 200 ezer forintos cafeteria juttatást és a kamarai tagdíjak kormányzati átvállalását.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az MTI-nek azt mondta a jövő évi bérrendezést illetően, hogy "a számok még mozognak", és nem csak a bér oldaláról, hanem a működést illetően is van hiány az egészségügyben. A nagyságrend számottevő, és a kormányzat béremelési szándékát is üdvözölte a kamarai elnök, a mértékét pedig az alapján tudják megítélni, hogy milyen tervet készít az államtitkárság az ütemezést illetően, illetve a bérrendezés folytatását. Érdemben a megismert tervek alapján tud majd konkrétumot mondani - tette hozzá.

A köztestület elnöke is azon az állásponton van, hogy a visegrádi négyek átlagához képest az egészségügyi finanszírozás 2 százalékkal van elmaradva, ami nagyjából 600 milliárd forint.

Éger István egyben visszautasította az egyik napilap online kiadásában megjelenteket, miszerint a sztrájktárgyalásban részt vevők minősítették volna a kormány béremelésre vonatkozó terveit. "Ezzel ez az orgánum megpróbálta hiteltelenné tenni a tárgyaló feleket és az egy éve folyó tárgyalásokat. Ez káros és visszautasítjuk" - fogalmazott. Előrelépésként kell értékelni, hogy a tárgyalások során eredmények látszanak - mondta Éger István.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön arról beszélt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) még tartanak a tárgyalások az egészségügyben dolgozók többlépcsős béremelésről, de azt szeretné, ha már 2016-ban elkezdődne a folyamat. Balog Zoltán azt mondta, a költségvetésben most van egy olyan többlet, amelyet béremelésre szeretnének fordítani - emlékeztet a hírügynökség.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár pedig azt mondta, jövő hét szerdán tárgyal az ágazati érdekvédelmi szervezetek képviselőivel az ágazatot érintő többletforrás lehetséges felhasználásáról. Elmondta, megkapta az emberi erőforrások miniszterétől a mandátumot arra, hogy a "tényleges számokról" tárgyaljon. A többletforrás mértékéről nem kívánt nyilatkozni Ónodi-Szűcs Zoltán, azonban hozzátette, annak a többletnek, amely megjelenik majd a költségvetésben, több célt kell szolgálnia, köztük bérfejlesztést is.