„Isten hozta a „fedélzeten” Országos Tisztifőorvos Asszony!” – dr. Szepesi András jegyzete.
Különös napok maradoznak el mögöttünk, és keltenek várakozást előttünk. Vannak napok, hetek, amikor az egyszerű emberek nem gondolkodnak olyan emelkedett fogalmakban, mint például a nemzet. A mindennapi létezésünkhöz nem kell ezzel foglalkozni. Azután egyszercsak valami történik, és hirtelen eszünkbe jut. Eszünkbe juttatja a történelem, az irodalom, és természetesen a minden korban és helyzetben jelen lévő politikusok.
Nemzettudatunk megerősödése válságos időkben
A történelem: 107 évvel ezelőtt szétesett egy államalakulat, amelyik a török megszállás után átvette az irányítást a történelmi Magyarország, egy hatalmas, szép és gazdag vidék felett, amelyet ezután közösen Osztrák-Magyar Monarchiának neveztek. Osztrák szupremácia, de jelentős magyar részvétel, Szent István koronájával is beiktatott királyok vagy császár – ó, boldog békeidők – mondják a romantikusabb lelkek. Egy kis szabadságharc, Thököly, Rákóczi, de Garibaldi is, egy kis forradalom, passzív ellenállás, parlamentáris obstrukciók – mondják a történészek és az őket követő realisták. Ám abban mindenki megegyezik, hogy a monarchia sokkal jobb volt az utána következő évtizedeknél.
A második világháború után tovább töredezett, vasfüggönnyel kettészelt Európát látva számos történész kezdte említeni egy Duna-Monarchia szükségességét, amelyik a szép kék folyam és gazdag környezete számára méltó, erős, jómódú és békét teremtő államalakulat lehetett volna. Számos feszültsége mellett volt egy nagy baja: nem tudta kezelni, hanem elnyomta az éledező nemzet-tudatot, amelyik nemcsak etnikai hovatartozás, hanem elsősorban nyelvi és kulturális közösségek alapján formálódott. Vicces és megható jelenetek is keretezték ezt a történelmi korszakot. Az én német és szlovák őseim apai ágon akkora kurucok voltak, mint egy ősmagyar család. De Arad vértanú tábornokai között többen is voltak, akik egy kukkot se tudtak magyarul, mégis magyarnak vallották magukat, és életüket adták a magyarok szabadságáért.
Nemzeti Összetartozás Napja
Ennek a sokszínű örökségnek az ápolására, a Trianoni békediktátum napját, amikor a történeti Magyarország területének több mint a felét, és 3,2 millió magyar identitású polgárját egy szomszédos országhoz csatolták, elnevezték a Nemzeti Összetartozás Napjának. Nem lehet reálisan, indulat nélkül értelmezni Trianon földrajzát: létrejött egy kicsi ország, amelyik új határának minden centimétere a korábbi Magyarországgal határos.
A Rákosi-korszak, majd az 1956-ot követő megtorlás éveiben tilos volt ezekről beszélni. Kisdiák koromban egy olyan homályos családi legenda volt, hogy édesapám tündérszép kishúga valamilyen szomszédos országban él, és neveli a velem hasonló korú két unokatestvéremet, akiket soha se láttam. Az első látogatásunk 1960 körül „Csehszlovákiában” mellbevágó élmény volt. Magyarul beszélő emberek, lépten-nyomon magyar történelem, és a gyönyörűséges későgót kassai dómban az általam már történelem órán megismert II. Rákóczi Ferenc, édesanyja Zrínyi Ilona és Thököly Imre sírjaival.
Ennél még nagyobb élmény volt, és erre már jobban felkészültünk, amikor orvostanhallgató koromban egy jóbarátommal elindultunk Székelyföld irányába. Nagyvárad, Királyhágó, Bánffyhunyad, majd több száz kilométerre a magyar határtól elértük a Székelyföldet, ahol akkor mintegy 1 milliós, tiszta, szép, kicsit archaikus magyar nyelvet beszélő, a magyar zenei és tárgyi kultúra mély és sajátos gyökereit ápoló magyar-székely közösségekre bukkantunk. Azóta tudom, érzem, élem, hogy mit jelent az a fogalom: nemzet.
Árvízkatasztrófák Székelyföldön
Így érthető, hogy miért hasított belénk fájóan annak a tragédiának a híre, amelyik árvíz formájában betemette a parajdi völgyet, elöntötte a sóbányát, és súlyosan károsította több háromszéki település életfeltételeit. Parajd, amúgy a természeti eredetű épített környezet csodája. Szépséges völgy, impozáns helyekkel, sós tavakkal, gazdag erdőségek, kiváló klíma. Középpontjában a római kor óta folyamatosan művelt sóbányával, amelyik az élethez nélkülözhetetlen ásvánnyal lát el embert és állatot, ad munkahelyet e környék szorgos népének, és a XIX-XX. században üdülési, turisztikai célpontként is hozzájárult a helyi emberek és közösségek jómódjához. Mindez a természet csapásai alatt pillanatok alatt rommá és elöntött víztározóvá változott.
Igen, a nemzet az, amelyik ilyenkor megmozdul. Két nap alatt negyedmilliárd forint gyűlt össze a többnyire egyszerű emberek adományaiból, amelyet a kormány azonnali felajánlással megduplázott.
Csíksomlyói búcsú
A „Sors” hatalmas rendező. Miközben a székelyföldi árvíz képei bejárták a magyar és világsajtót, elindult egy hatalmas történelmi gyökerű zarándoklat Székelyföld szívébe, Csíksomlyóra. A 15. század óta vannak róla írásos emlékeink. Talán ez a legnagyobb ilyen magyar megmozdulás, a határainktól több száz kilométer távolságban. Idén háromszázezer zarándokot várnak a festői környezetben felépül ferences templom előtti mezőre, azaz a csíksomlyói nyeregbe, amelyik a két kisebb hegycsúcs között szélesen terül el. Tudta ezt a közelmúltban elhunyt Ferenc pápa is, aki két budapesti látogatás mellett eljött Csíksomlyóra is, hogy a zarándoklat terheit, és az életük gondjait cipelő, de hitüket megtartó magyarok szemébe nézzen.
Új országos tisztifőorvos
Még mielőtt a Pünkösd ünnepi hangulata elandalítana bennünket, itt is szembe kell néznünk egy veszéllyel. A máskor nyugodt és kiegyensúlyozott Kárpát -medence meglepő időjárási „bukfenceket” produkált. Az elmúlt hetekben volt már melegrekord egyes helyeken, trópusi zivatar és jégeső, de az előttünk álló két nap fenyegetését komolyan kell vennünk.
Ahogy munkával ünnepelt Magyarország új országos tisztifőorvos asszonya, aki a „COVIDŐK” alatt alaposan megismert Müller Cecíliát váltotta június 1-jén.
Dr. Surján Orsolya már évek óta készült a feladatra, igy nem okozott gondot neki a harmadik munkanapján kihirdetni az országos hőségriadó második fokozatát, és apparátusát, valamint az állami közintézményeket a védekezés fokozására utasítani. Ezekkel sok ember –főleg idős és gyermek – életét, egészségét menthetjük meg.
Isten hozta a „fedélzeten” Országos Tisztifőorvos Asszony!
Ez a hét elhozza nekünk Pünkösd ünnepét
Nagyon régi ünnep. Az Ószövetségből tudjuk, hogy a régi zsidó nép a Sinai-hegyen megkapott törvény kihirdetését ünnepelte. Összekapcsolódott az első termés ünnepével.
A keresztények a Szentlélek eljövetelét ünneplik, Krisztus feltámadása után az ötvenedik napon. A mi Pünkösd elnevezésünk is a görög pentakoszté, azaz ötvenedik naptól származik. Hálaadó ünnep, ilyenkor tartják a bérmálást, a felnőttséghez közeledő gyermekek befogadását az egyházi közösségekbe.
Számos népi hagyomány kötődik ehhez a tipikusan tiszta örömünnephez, keveredve a liturgia, a népi hagyomány, a tavasz ünneplése, a zsenge termés megjelenésének ünnepe.
Csendes áhítatot és boldog „Pünkösdölést” kívánok minden Kedves Olvasónknak!
(Nyitókép: Kassa, Fő utca (Hlavné), Szent Erzsébet-főszékesegyház (Dóm), előtte a Szent Mihály-templom. 1930. Forrás: Vincent Till Baumgartner, Fortepan.)
A szerző korábbi írásai itt olvashatók