A patikusbérek egyre jobban lemaradnak az átlagtól

A gyógyszerészi kamara szeretné elérni, hogy központi intézkedéssel javítsanak a bérviszonyokon.

Bár a patikák többségének stabil a gazdálkodása, azonban egyre jobban elmaradnak a bérek a nemzeti átlagtól, különösen a kisebb forgalmú patikáknál – derült ki a Magyar Gyógyszerészi Kamara március 3-i sajtóbeszélgetésén. Számszerűsítve arról van szó, hogy míg az országos átlagbér bruttó 330 ezer, az egészségügyben 331 ezer, addig a patikai területen 272 ezer forint. A kamara szerint a vidéki kispatikák működésének megőrzése, s ezzel együtt a lakosság ellátása érdekében sürgősen kormányzati intézkedésekre van szükség, ezért több elemből álló, forrásbővítő javaslatot dolgoztak ki az Egészségügyért Felelős Államtitkárság számára.

Árréskorrekciót kérnek

Az ajánlások között kiemelt helyen szerepel a régóta elmaradt árréskorrekció. Ma a közfinanszírozott gyógyszerek átlag árrése 11,2 százalék a fogyasztói árhoz viszonyítva. Az árréskorrekcióba bevonnák az úgynevezett „drága” gyógyszereket, amelyeket jelenleg olyan kis árréssel tudnak értékesíteni, amelyek még a banki átutalás költségeit sem fedezik, mutatott rá dr. Hankó Zoltán, a kamara elnöke. Ez ellenérdekeltséget szül a patikai forgalmazásban, készletezésben, tette hozzá. Tovább kell növelni a már meglévő célzott források nagyságát, s vele együtt a kedvezményezetti kört. Ilyen például a kistelepülési patikák, fiókgyógyszertárak működési célú támogatása. A kamara azt is javasolja, hogy az orvosi kézigyógyszertárakat praxisfinanszírozás keretében dotálja az állam, ugyanis ezért a tevékenységért jelenleg a kistelepülések betegeit ellátó orvosok semmit nem kapnak. Szintén szeretnék elérni, hogy a nagy- és kiskereskedelmi árképzés szabályait úgy módosítsák, hogy a kisforgalmú patikák is hozzájussanak a nagykereskedelmi kedvezményekhez – ez az ágazati adatok szerint 10 milliárd forint.

10-12 milliárd forint központi támogatás

A kamara számításai szerint létkérdés legalább 10-12 milliárd forint többletforrás biztosítása célzottan a kisforgalmú patikák számára, hogy a vidéki kis gyógyszertárak/fiókgyógyszertárak ne zárjanak be. Éves szinten ugyanis átlagosan 50 fiókgyógyszertár szűnik meg, s ezek általában az egyetlen patikát jelentik egy település számára.

Ez év januárjában 2294 közforgalmú patikát, 657 fiókgyógyszertárat és 183 kézigyógyszertárat tartottak számon. A patikai kör árbevétele – ehhez egyelőre 2018-as adatok állnak rendelkezésre – 672,5 milliárd forint volt az intézeti gyógyszertárak közforgalmú gyógyszereladásai nélkül. A bevétel döntő részben (39 százalék) a közfinanszírozott, illetve a nem közfinanszírozott (43 százalék) árrésből tevődött össze, a generikus program 3 százalékot, a nagykereskedelmi kedvezmény tíz százalékot hozott. Az árbevétel növekedését a patikák marketing aktvitással érték el a nem receptköteles (OTC) termékeikkel és egyéb szolgáltatásaikkal, ismertette dr. Sohajda Attila, a kamara gazdasági munkabizottságának elnöke.

A patikusi utánpótlás biztosításához nemcsak a fizetések rendezését szeretnék elérni, hanem igyekeztek a beiskolázási számokon is javítani. Ennek érdekében csökkentették a ponthatárokat, így évente 450-460 gyógyszerész hallgatót iskoláznak be. A kamara számításai szerint (a felsőoktatásban jellemző) húszszázalékos lemorzsolódással számolva 2030-ra „kiegyensúlyozottá válhat” a gyógyszerészi létszám.

Felkészülnek

A koronavírus-járványra a patikák is készülnek: minden patikusnak biztosítanak szájmaszkot, gumikesztyűt, kézfertőtlenítő oldatot. Ha szükséges, akkor az átadó ablakon keresztül adják ki a gyógyszereket. Mindezekről az operatív törzzsel, illetve az OGYÉI-vel egyeztetett a gyógyszerészi kamara.