A radikális büntetést a betegellátás is megsínyli

Horrorisztikus a megemelt büntetési összeg, nem egyértelműek a reklámozásra és marketingtevékenységre vonatkozó jogszabályok, és a kormányzati oldalon nem veszik figyelembe, hogy jelentős befektetések terepe a gyógyszeripar – fogalmazták meg elégedetlenségüket a gyógyszerpiac szereplői a Medical Tribune gyógyszerpromócióval foglalkozó konferenciáján.

Mint a Weborvos is beszámolt róla, a kormány további intézkedésekkel próbálja elejét venni a káros, fogyasztást ösztönző, korrupciós elemeket tartalmazó promóciónak. Ilyen az orvoslátogatók után fizetendő díj duplájára, vagyis tízmillió forintra emelése évente, valamint az, hogy 25 millió forint helyett akár ötszázmillió forintra is büntethetik a szabálytalankodó cégeket, de azok az orvosok sem úsznák meg a büntetést (például elveszik a vényírási lehetőségüket), akik részt vesznek a tiltott promócióban.

A konferencia hozzászólói szerint egyáltalán nem biztos, hogy a tervezett új szabályozás a kormányzat által hangoztatott átláthatóságot fogja segíteni, hanem szerintük még inkább a korrupció felé hajtja a rendszert. Ha a gyógyszergyár megszólal, az promóciónak minősül, ám nem lehet mindent reklámnak, marketingnek tekinteni, hiszen a gyógyszerismertetés jóval sokrétűbb a feladat a kereskedésnél.

Gondot okoz körükben, hogy kit kell bejelenteniük orvoslátogatóként. Nem mindegy ugyanis, hogy például a nagy rendezvényeken részt vevő vezetőket is bele kell számolniuk a körbe. Az üzleti partnerekkel találkozó vezetők nyilván nem orvoslátogatók, ám már büntettek meg cégeket azért, mert a vezető a cég standjánál állt, és beszélgetett a rendezvény résztvevőivel. Miután egyre magasabb az orvoslátogató után befizetendő díj, így egyre inkább húsba vágó ez a kérdés. Az is érdekes, hogy nagy tudású szakembereknek kell lenniük a látogatóknak, ám tevékenységüket egyszerű promócióként értékeli a jogszabály, hívta fel a figyelmet dr. Firniksz Judit ügyvéd.

A pontatlan, többféleképpen értelmezhető jogszabályok és tervezetek helyett transzparens, egyértelmű szabályokat várnak: világos legyen a jogalkotói, illetve végrehajtói szándék.

Mint a tervezet módosításból kiderül, az orvoskongresszusnak feltüntetett luxusutazásoknak a kötelező bejelentésekkel akar véget vetni a kormány. Ám egyelőre itt sem derült ki, milyen nagyságrendű eseményekre gondol a kormányzati oldal: például a néhány fővel végzett fókuszcsoportos beszélgetés is rendezvénynek számít, vagy sem. Konkrét választ nem kaptak kérdésükre, bár – mint arról beszámoltunk – az OGYI jelentős javulást remél a korrupció felszámolásában ezzel a lépéstől, hiszen a bejelentés megkönnyíti ellenőrző tevékenységüket.

Megfogalmazódott az is, hogy némi ügyeskedéssel kikerülhető az ellenőrzés, ráadásul külföldön kevésbé hatékonyan tud ellenőrizni az OGYI tízfős csapata. Egy angliai történet hangzott el: az orvosok maguk fizették be a „kongresszusnak" álcázott üdülésüket a gyógyszergyártótól kapott pénzből, és csak azért bukott ki a dolog, mert beépült közéjük a hatóság saját embere is.

Sérelmezték a pénzbüntetés hússzorosára emelését, és azt is, hogy a hatósági büntetés úgy jön ki, hogy nincs fellebbezési lehetőség, csak bírósági úton lehet megtámadni a határozatot. Addig pedig ki kell fizetni a büntetést, akkor is, ha jogtalan. Ha ez egy nagyobb összeg, akár tönkre is mehet egy kisebb cég, mire a per lezárul.

A továbbképző konferenciákra éppúgy szükség van, mint az orvoslátogatókra, hiszen segítségükkel jut el az információ az orvosokhoz. Ha rendkívüli büntetésekkel szankcionálják a gyógyszergyártókat, azt a betegellátás sínyli majd meg, fogalmazott dr. Szolyák Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGYE) elnöke, hozzátéve, hogy az ismertetői tevékenységnek köszönhetően gyógyítási paradigmákat tudtak megváltoztatni.

Leszögezte, hogy bár érthetetlen módon negatív kép él a társadalomban és a kormányzatban a gyógyszergyárakról, ám 1996 óta szigorú etikai szabályrendszer szerint tevékenykednek, ráadásul jelentős befektetéseket generálnak hazánkban.