• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

A sportegészségügy is kellett az atlétikai világbajnoksághoz

Egészségpolitika 2024.01.26 Forrás: MTI
A sportegészségügy is kellett az atlétikai világbajnoksághoz

Néhány hét múlva egy új járóbeteg részleget fognak átadni az OSEI-ben, így a nyári párizsi olimpiára már bátran tudják felkészíteni sportolókat.

Schmidt Ádám szerint a magyar nemzet hatalmas sikert aratott a tavaly augusztusi atlétikai világbajnoksággal és ehhez rengeteg ember, köztük a sportegészségügyben dolgozó szakemberek magas színvonalú munkája is kellett. A sportért felelős államtitkár erről pénteken az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) által szervezett, A 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság orvosszakmai és szervezési tanulságai című konferencián beszélt.

Schmidt Ádám emlékeztetett rá, Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) elnöke a szervezet novemberi kongresszusán fogalmazott úgy, hogy a budapesti volt minden idők legjobb atlétikai világbajnoksága.

Hozzátette: ehhez rengeteg szekció és részleg kiváló csapatmunkájára volt szükség. A sportegészségügyre kitérve megállapította: voltak olyan területek, amelyek makulátlanul működtek, és ha akadtak is apróbb hibák, alapjában véve az összkép rendkívül pozitív volt. Megköszönte az orvosok, ápolók, mentősök és doppingellenőrök munkáját, végül pedig arról beszélt, hogy mivel Magyarország 2024 első felében is számos nemzetközi sporteseményt szervez, ott is számít a sportegészségügyben dolgozó szakemberek munkájára. Tőlük azt kérte, hogy továbbra is magas színvonalon segítsék az idei sportesemények megrendezését, valamint a magyar sportolók olimpiai felkészülését.

Géczi Mariann, a Magyar Olimpiai Bizottság stratégiai igazgatója kiemelte: egyetlen rendezvény sem jöhet létre sportegészségügyi csapat nélkül, és a munkájuk hozzájárult ahhoz, hogy a versenyzők és a szervezők is komfortosan érezhették magukat a tavaly augusztusi vb alatt.

Soós Ágnes, az OSEI főigazgató főorvosa kiemelte, hogy néhány hét múlva egy új járóbeteg részleget fognak átadni az OSEI-ben, így a nyári párizsi olimpiára már bátran tudják felkészíteni sportolókat és nyugodtan engedik őket útra.

A konferencián Gilly Gyula a többéves előkészítő munka állomásairól, az egészségügyi és gazdasági szempontokról, valamint a nemzetközi elvárásoknak való megfelelésről beszélt. Till Zsolt arról tartott előadást, milyen volt a világ harmadik legnagyobb sportrendezvénye az Országos Mentőszolgálat szemszögéből. Kiss Marianna az egészségügyi személyzet felkészítéséről, Molnár Szabolcs pedig a Honvédkórház szerepéről számolt be az atlétikai vb kapcsán. Tiszeker Ágnes a doppingellenőrzési programról, valamint arról tartott előadást, hogy milyen kihívásokkal szembesültek a világbajnokság kapcsán.

Legolvasottabb cikkeink