• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

A stabil kutatói környezet a legfontosabb

Egészségpolitika 2018.10.01 Forrás: Weborvos
A stabil kutatói környezet a legfontosabb

éppen a pályakezdő, 35 év alatti kutatók látják a legbizonytalanabbnak a jövőjüket - derült ki az MTA kutatásából.

 A fiatalokat leginkább az elhivatottság, a felfedezés izgalma vonzza a tudományos pálya felé, ugyanakkor éppen a pályakezdő, 35 év alatti kutatók látják a legbizonytalanabbnak a jövőjüket – ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az MTA által kezdeményezett felmérésnek, amely a teljes magyar tudományos életre kiterjedt. A jelentést 1760 megkérdezett válaszait értékelve készítette el kilenc fiatal kutató - tudatta közleményében az akadémia.

Az MTA 188. közgyűléséhez kapcsolódva, 2017-ben rendezték meg először a Magyar Tudományos Akadémián a Fiatal Kutatók Fórumát. Majd idén márciusban közzétették azt a kérdőívet, amelyben felmérték a 45 évnél fiatalabb kutatók helyzetét és véleményét. A válaszolók túlnyomó többsége az akadémiai intézményekben vagy a felsőoktatásban dolgozik.

A válaszok alapján a legnagyobb arányban az elhivatottság, a tudományos felfedezés izgalma vonzotta a fiatal kutatókat pályájukra. A kutatási eredmények hasznosíthatósága, a tudás továbbadásának lehetősége szintén fontos szempont volt.

A pályaelhagyásban a legjelentősebb tényezőt az alacsony oktatói-kutatói fizetések, valamint a kutatási források és az infrastruktúra hiányosságai jelentették. Fontos volt emellett a túlzott adminisztrációs és oktatási terhelés is. Az elemzés szerint a pályakezdő, 35 év alatti kutatók látják a legbizonytalanabbnak a jövőjüket, és ők tervezik legkomolyabban a pálya elhagyását, illetve a kivándorlást.

A többi tudományterülettel összehasonlítva az orvosi terület kutatói tartották a legvalószínűbbnek, hogy öt éven belül külföldre költöznek.

A kutatói pálya vonzerejét a válaszolók szerint leginkább a versenyképes fizetések, valamint a kutatói infrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése erősítené. A fiatal kutatók kiszámítható kutatói pályaívet és stabil, megbízható intézményi környezetet szeretnének.

A felmérést készítők kitértek a női kutatók helyzetére is. Bár a Magyar Tudományos Akadémia eddig is fontos lépéseket tett a kutatónők támogatására, azonban ezek elsősorban a pályájuk közepén járó kutatónőket támogatják. A válaszadók szerint az életpálya teljes ívében szükség volna az egyes életszakaszoknak megfelelő támogató programokra. A kutatónők hátrányait jól jelzi, hogy a nem reprezentatív mintánkban a harmincas éveikben járó férfiak közül jóval többen töltenek be vezető pozíciót, többüknek van magasabb tudományos fokozatuk, mint a nőknek. A női válaszadók 28%-a mondta azt, hogy érte már hátrányos megkülönböztetés a tudományos pályafutása során.

További részletek a felmérésről a Magyar Tudományos Akadémia weboldalán

 

Legolvasottabb cikkeink