A szlovák modell és a magyar

Bár nagyra becsüli Szócska Miklós egészségügyi államtitkárt, aki egyébként tanára is volt a menedzserképzőben, a Kelet-európai Egészségpolitikai Hálózat alapítója, Peter PaŸitný nem ért egyet a magyar centralizációval. A szlovák egészségügyi szakember szerint az államosítás azt fogja jelenteni az egészségügyben, hogy a magántőke kivonul, és befektetések híján a fejlesztések is elmaradnak. PaŸitný szerint egyébként az egészségügy jövője a kommunikációban van, a betegek minél részletesebb tájékoztatása, a velük történő együttműködés akár negyedével csökkentheti a kezelés költségeit.

A szlovák egészségügyi szakember erre példaként azt az amerikai, 700 nővért alkalmazó hálózatot hozta fel példaként, amelynek eredményei nemzetközileg is ismertek és elismertek. A hálózatban résztvevő, főleg krónikus betegek és nővérek folyamatos kapcsolatban vannak egymással, utóbbiak rendszeresen tájékoztatják a pácienseket, mikor mit kell tenniük.

Peter PaŸitný kulcsfigurája volt a szlovákiai egészségfinanszírozási reformnak, majd szakértője, tanácsadója volt a magyar egészségügyi miniszternek, Molnár Lajosnak, és nézetei tükröződtek a 2006-os egészségügyi reform törvényeiben is.

Jelenleg a Közép- és Kelet-Európai Egészségpolitikai Hálózat alapítója. Az egészségügyi szakember a Markáns vélemények című egészségügyi rendezvénysorozat keddi előadója volt, ahol többek között beszámolt a szlovákiai reform történetéről, a jelenlegi helyzetről, és nem kerülhette el az összehasonlítást a szlovák és a magyar egészségügyi rendszer között.

PaŸitný elmondta, hogy Szlovákiában már 1994. óta működik az egészségügyben a több biztosítós modell, volt olyan év, hogy 14 biztosító működött az ágazatban, jelenleg ez a szám 3. Mivel eleinte puha volt a költségvetési korlát, a biztosítók jelentősen túlköltekeztek, így a 2000-es évek elejére az egészségügyre fordítható összeget 40 százalékkal túllépték. Az eladósodás miatt reformokra volt szükség.

Négy fontos lépésre került sor. Bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat (átszámítva 150, illetve 300 forint) Ennek mérhető eredményei lettek: 10 százalékkal csökkent az orvos-beteg találkozások száma és a gyógyszer kiadás is 8 százalékkal kevesebb lett. A vizitdíjon kívül megreformálták a zömében magánvállalkozókból álló mentőszolgálatot, kemény költségvetési korlátot vezettek be, és felállították a biztosítottak érdekeit védő Egészségbiztosítási Felügyeletet. PaŸitný megemlítette, hogy nem véletlen a hasonlóság a szlovák intézkedések és a megbukott magyar reformlépések között, hiszen valójában az előbbiek voltak a minták. Akkoriban a magyar egészségügyi kormányzat csak azért nem a szlovák példát emlegette, mert úgy gondolták, a holland mintára való hivatkozás elfogadottabbá teheti a magyar reformot.

Egyébként Szlovákiában sem ment minden simán: a 2006-os kormányváltás után az új miniszterelnök, Fico mindent megtett, hogy az egészségügyi reformokat negligálja. Eltörölte a vizitdíjat, be akarta tiltani a biztosítók profitját, és egyébként is vissza akarta állítani az egybiztosítós modellt. A szlovák alkotmánybíróság azonban a legtöbb lépést megakadályozta (igaz, vizitdíj azóta sincs, nem volt, aki ismét bevezesse). Egyébként jelenleg is arról folyik a vita, hogy maradjon-e a több biztosítós modell, vagy térjenek-e vissza az egybiztosítóshoz. Ficó egyébként továbbra is ez utóbbihoz ragaszkodik, és 2014-ben be is akarja vezetni.

Jelenleg 3,7 milliárd euró az egészségügyi költségvetés Szlovákiában, 2/3-a az emberek járulékaiból folyik be, 1/3-ot az állam fizet be azok helyett, akik nem tudják fizetni maguk után a járulékot.

PaŸitný megjegyezte, hogy bár Szlovákiában is vannak gondok, azonban az évente felállított európai egészségügyi rangsorban (EHCI) még mindig a 16. helyen áll, míg Magyarország visszacsúszott a 28. helyre. Ebből is látszik, hogy a magyar folyamatok nem biztos, hogy jó irányt vettek.

Érthetetlen például, miért kell a patikatulajdonosoknak lemondaniuk tulajdonuk 51 százalékáról - mondta. Az ilyen fajta intézkedések távolítják el a befektetőket az ágazatból. Épp ezért, később nagyon nehéz lesz betenni pénzt az egészségügybe, mert az állam a tapasztalatok szerint ezt ritkán teszi, sőt inkább kivesz onnan…