A természet- és élettudományokat tanuló hallgatók arányát növelnék

Jelenleg a felsőoktatási hallgatók fele tanul természettudományokat, műszaki, mérnöki tudományokat, matematikát vagy élettudományokat , a cél az, hogy 2030-ra háromnegyedük ezeket a területeket válassza - jelentette ki az innovációért felelős helyettes államtitkár szombaton Szegeden. Bódis László a Nobel-díjas kutatók és tehetséges diákok 23. találkozójának megnyitóján azt mondta, a Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik, különösen az élettudományok területén.

A Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány által működtett egyedülálló tehetséggondozó program kapcsolatot teremt a középiskolai és egyetemi oktatás, valamint a kutatóintézetek között, és lehetővé teszi, hogy a diákok a tanulás mellett a tudományos kutatásban is részt vegyenek - közölte a helyettes államtitkár.

Magyarország befektetése a tudományba, az oktatásba és az innovációba jövőképünk központi eleme. Ezek a területek az ország versenyképességének és ellenállóképességének meghatározói - hangsúlyozta a politikus.

Bódis László kifejtette, a tudomány nem csupán a felfedezésről szól, hanem a ma és a jövő problémáinak megoldásáról is az egészségügyben, a környezetvédelemben, a technológiai átmenet és a gazdasági növekedés területén.

Az elmúlt években az ország komoly eredményeket ért el a kutatás-fejlesztés és az innováció területén. Az elmúlt évtizedben megháromszorozódott a kutatás-fejlesztési kiadások nagysága, tavaly pedig elérte az ezermilliárd forintot.

Az ezen a területen dolgozók száma is több mint duplájára nőtt az elmúlt évtizedben, ahogy a doktoranduszok száma is 50 százalékkal emelkedett az elmúlt öt évben - közölte a helyettes államtitkár.

Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke köszöntőjében reményét fejezte ki, hogy a programban résztvevő fiatalok a magyar kutatási ökoszisztéma zászlóshajóját jelentő hálózatban folytatják majd kutatói pályafutásukat.

Hegyi Péter, az NTA programigazgatója felidézte, a programot Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulójához kapcsolódva hozták létre. Az akadémia az élettudományok iránt érdeklődő középiskolások számára szervezett programja országossá bővült, a diákokkal 27 középiskolában foglalkoznak - a hagyományos oktatás mellett - heti rendszeresen a pedagógusok.

Rakonczay Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem professzora az egyetemi képzési programról elmondta, céljuk, hogy egészen a posztdoktori időszakig végigkísérjék a kutatói pályát hivatásukul választó tehetséges fiatalokat.

Az egyetemi képzési programba az ország négy orvosegyetemének olyan tehetséges, motivált, az élettudományi kutatások iránt érdeklődő hallgatói jelentkezhetnek, akik biológiáiból vagy kémiáiból legalább 75 százalékos emelt szintű vizsgát tettek - közölte a professzor.

A hallgatókat magyar és a nemzetközi mentorok segítik, ösztöndíjat kapnak, és lehetőségét arra, hogy bekapcsolódhassanak a laboratóriumi kutatásokba a négy egyetem mellett a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontban vagy a fővárosi HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben.

Emellett szabadidős és kulturális programokat szerveznek számukra, valamint angol nyelvi képzésen is részt vehetnek, ahol előadói képességeiket is fejleszthetik. Szegeden kollégium is várja a hallgatókat.

A konferencia megnyitóján átadták a Kiváló Szent-Györgyi Hallgató 2024 díjat. Az elismerést Bosnyák Inez, a Pécsi Tudományegyetem első éves PhD-hallgatója kapta, aki kutatásai során az oxigénhiány következményeit vizsgálja a retinában. Az elmúlt években olyan optimális egérmodell kialakításán dolgoztak, amely akár új gyógyszerek tesztelésére is alkalmas lehet.