A tömeges oltás nem az alapellátás feladata

Az elmúlt hónapokban a COVID oltások jelentős többlet terhet róttak mindenkire és számos problémát észleltünk, mely akár betegeink életét is veszélyezteti.  Ezért szükségesnek láttuk, hogy ezeket és a helyzettel kapcsolatos tisztán szakmai véleményünket megfogalmazzuk és eljuttassuk a döntéshozókhoz. Ezt megelőzően minden háziorvosnak lehetőséget biztosítunk, hogy támogassa, véleményezze, írja felhívásában dr. Szijjártó László, MOK Győr-Moson-Sopron megyei elnöke -, aki gyermekorvos, Covid osztályon is dolgozik - több háziorvos kollégájával készítette a felhívást, és az ahhoz tartozó dokumentumokat. Mint írja, ez egy tisztán alulról jövő kezdeményezés, mely megmutathatja, hogy a szakmai problémák megoldásának ez a helyes  és legeredményesebb módja és nem a hierarchikus felülről lefelé  gyakran az orvosokra erőltetett  irányítás. 

A három dokumentum közül az első a háziorvosok szakmai véleményét fogalmazza meg, a második egy szakmai protokoll az oltások lebonyolítására, amely a minőség garantálását tenné lehetővé; a harmadik az oltásszervezési  struktúra során tapasztalt számos problémáról szól és azokra megoldási javaslatokat tartalmaz.

Az állásfoglalás az alábbiakra hívja fel a figyelmet:

„1.   A világjárvány idején az egész lakosságot célzó kampányoltás szervezése és végrehajtása minden országban az állami járványügyi hatóság, hazánkban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) feladata. Amennyiben ehhez nem rendelkezik elegendő személyzettel vagy bármi mással, akkor arra munkatársakat vesz fel vagy a feladatokat megfelelő, garantált minőségben végrehajtani képes céggel vagy szervezettel köt közreműködői szerződést. Ennek költségeit az állam biztosítja.

2. Az alapellátóknak egy kampányoltás során maximum azok beoltása lehet feladata, akik ritka betegségük vagy multimorbid állapotuk miatt speciális megfontolást igényelnek az oltás indikációja vagy beadása során. Ezen betegek oltását végzik a háziorvosok. Mindenki más vakcinációját, beleértve a mozgásukban korlátozott embereket is az oltást végző szervezet (NNK vagy megbízottja) intézi/szervezi.

3. A járvány miatt egyébként is erősen megnövekedett terhelése és a szakrendelések, kórházi ellátás járvány miatti csökkent hozzáférhetősége kapcsán az alapellátó rendszernek (háziorvosok) adott minden egyéb feladat, így a kampány oltások szervezése és végrehajtása súlyos betegbiztonsági kockázat növekedést és az alapellátás minőségének csökkenését okozza, okozta. Ezért ez a továbbiakban nem kívánatos.

Ez érinti a normál betegellátást, a covidos betegek otthoni ellátását és észlelését, a prevenciós tevékenységet, a krónikus betegek gondozását és a post covidos betegellátást is.

4. A 3. pontban szereplő megállapítások jórészt érvényesek a kórházakban kialakított oltópontokra is, ahol ezek az esetek egy részében a kórházi járó és fekvőbeteg ellátás során emelik a betegbiztonsági kockázatot és rontják az ellátás minőségét (korlátozva egyes eszközök, rendelők használatát, nélkülözhetetlen szakembereket von ki az ellátásból egyes helyeken ) és növelik a kockázati csoportok fertőződésének veszélyét a beteg utak kereszteződésével már az intézménybe vezető utakon.

5. Az előző szakmai érveket (1-4.pont) figyelmen kívül hagyó jelenlegi oltási gyakorlat, melyben a rendkívül eltérő tulajdonságokkal rendelkező háziorvosi praxisok és háziorvosok funkcionálnak oltópontként, megfelelő támogatás, és minőségbiztosítási rendszer nélkül már most is súlyos következményekkel járt, többek között valószínűleg elkerülhető halálozásnövekedéssel is. A jelen gyakorlat ellenkezik több vezető és tanácsadó testületekben is részt vállaló háziorvos kollégánk véleményével, melyet még az év elején fogalmaztak meg és erről az oltási bizottságnak is tudnia kellett.

6. Megfelelő minőséggarancia, humán erőforrás és infrastruktúra biztosíthatósága nélkül a háziorvosi rendeléstől és kórházaktól, rendelőintézetektől gyakran sem térben, sem időben nem elkülönülő tömegoltás (30-100 fő oltandó), jelentős betegbiztonsági kockázatot (fertőzés, a nem-COVID ellátás akadályozása) okoz gyakran.

7. Ezért a jelen tömeges oltási gyakorlatban csak önkéntes alapon, azon háziorvosok részvétele kívánatos és megengedhető, akik rendelkeznek vagy biztosítani tudják a tömeges oltás lebonyolításához szükséges megfelelő számú személyzetet, rendelőjük és váróhelyiségeik méreteit és elhelyezkedésüket tekintve erre biztonságosan alkalmas és a tömegoltás végzése mellett kellő pihenő idő áll rendelkezésükre ahhoz, hogy alapellátási feladataikat is megfelelő színvonalon tudják végezni.

8. Az előző pontban leírt követelménynek az eddigi oltási gyakorlat szinte soha nem felel meg. Ennek minden negatív hatásával a lakosságra és az alapellátó orvosokra nézve. Az orvosok jelentős része az eddigi hónapok erős túlterhelése miatt teljesítő képességük határát túllépte, kimerült. Ezért késlekedést nélkülöző azonnali intézkedésre van szükség.

9. Fentieket figyelembe véve megállapítható, hogy az alapellátó orvosok által az elmúlt hónapokban végzett tömeges oltás szervezési és lebonyolítási munka nem képezheti az ellátási szerződésükben foglalt kötelezettséget. Az egyértelműen extra feladatnak tekinthető, melyet a háziorvosok zöme szabadidejében végzett, extra költségekkel járt és ezért a munkájukért köszöneten kívül idáig csakis a hétvégi munka után ígértek rendkívül alacsony a piaci áraknak nem megfelelő anyagi kompenzációt, melynek kifizetése eddig nem történt meg. Ezt elfogadhatatlan. Addig, amíg fentiekre tekintettel nem változtatnak az oltási renden, minden háziorvos és munkatársa a piaci áraknak megfelelő díjazást kapjon visszamenőlegesen is az elvégzett munkáért.

10. Mindezek ellenére háziorvosaink döntő többsége hivatástudatból és szakmai elkötelezettségből eddig vállalta és tűrte az oltással kapcsolatos feladatokat és körülményeket, de látva, tapasztalva annak egyre gyorsabban növekvő negatív következményeit ennek azonnali megváltozatását követeli.  A jelen oltási rendszer változatlan folytatása sem szakmailag, sem orvos etikailag nem elfogadható.”

Fotó: MTI/Rosta Tibor