Ádány Róza: tízezer elveszített életév

„Egy ország egészségi helyzetét számos indikátorral lehet jellemezni, de van egy globális indikátor, amit halálozási adatokból számítanak minden évben, ez pedig a születéskor várható átlagos élettartam. Az OECD legfrissebb hozzáférhető statisztikai elemzése szerint Magyarország olyannyira előnytelen pozícióban szerepel, hogy csak Mexikót tudjuk megelőzni férfiak és nők esetében egyaránt. Ennek következtében a potenciálisan elveszített életévek nagyságával az élvonalban vagyunk: a férfiaknál 7000, a nőknél 3500 év a 69 év alatti lakosságra vetítve" – sorolta az elszomorító adatokat Ádány Róza professzor. A Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézetének igazgatója a Magyar Tudományos Akadémián a Magyar tudomány ünnepe alkalmából november 16-án rendezett szakmai fórumon tartott megrázó erejű előadást. A tudományos ülésen a rákos betegek ellátásának helyzetét elemezték az előadók, valamint tisztelegtek a november elsején elhunyt Eckhardt Sándor akadémikus előtt, aki a magyar onkológia nemzetközileg is elismert kiváló művelője volt.

A professzor asszony szerint a rossz pozíciónk hátterében a korai halálozás rendkívül magas mértéke áll. A nők korai halálozásának közel fele (47 százalék!) daganatos betegségek miatt következik be, a férfiaknál ez az arány 35 százalékos – és mindkét nemnél megelőzi a keringési betegségeket. A kilencvenes évek elején volt az epidemiológiai krízis csúcsa, 1994-95 óta a szív- és érrendszeri, az emésztőrendszeri betegségek okozta halálozás egyértelmű csökkenést mutat. „A férfi daganatos halálozás tekintetében kezdjük azt hinni, hogy szintén csökkenő trend indult el, a nők esetében azonban erre a vélekedésre esélyünk sincs", fogalmazott a professzor asszony. Egyre nagyobb a lemaradásunk a korai halálozás kockázata csökkenésének mértékben is az EU15-ök között. A daganatos megbetegedések incidenciáját (új megbetegedések) tekintve közepes helyen állunk az EU 15 országa között, de halálozás szempontjából vezetünk. „Valami oka van ennek, valamit nem jól csinálunk itthon", vonta le a következtetés, felsorolva, hogy nemcsak a prevenció, de a gyógyítás területén is gondok vannak. Ráadásul nem csak az OECD országok sorában állunk rosszul, de megdönthetetlenül vezetjük a mezőnyt a földrajzi Európában is, sőt: Közép-Ázsiában is a WHO adatai alapján. Vezető helyen áll a tüdőrák: férfiaknál reménykeltő a változás, talán csökkenés indult szemben a nőkkel, ahol növekedés figyelhető meg.

Az emlőrák gyógyítását az EU15 eredményhez közel tudjuk tartani, köszönhetően a kiterjedt szűrésnek, ugyanakkor a méhnyakrák esetében szégyenletes a magyar helyzet, tette hozzá. Ezt a halálozást ugyanis az elkerülhetőek között tartják számon minden fejlett országban, nálunk ugyanakkor közel félezer nő hal meg évente. Szintén rosszak az eredmények a vastagbélrák halálozásban, most indulnak a colorektális daganatszűrések. A szájüregi ráknál közel ötszörös a halálozás, itt is szűrésekre lenne szükség.

Az egyes megyék között is nagy egyenlőtlenségek mutatkoznak a daganatos betegek incidenciája és halálozása, illetve az ebből számított arányszám alapján. Budapesten ugyan jóval magasabb az incidencia, ugyanakkor jóval alacsonyabb a halálozás, ami azt mutatja, hogy a főváros jól teljesít, mutatott rá Ádány Róza. Kifejezetten látszik, hogy az elmaradottabb térségekben, mint például Észak-Kelet-Magyarország területei, különösen a romák által lakott részeken, messze rosszabb a magyar átlagnál a halálozás, s a rossz eredmények közül is kiemelkedik a tüdőrák okozta halálozás.

„Magyarországnak 2013 áprilisa óta nincs népegészségügyi programja, nekünk csak népegészségügyi problémáink vannak! Minden felelős kormány gondoskodik állampolgárai egészségi állapotáról, aminek az indikátora a népegészségügyi program megalkotása és sikerre vitele" – zárta előadását Ádány Róza.